Június végéig (hat hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2%-a – erősítette meg az előzetes adatokat részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 27,4 milliárd forintos szufficittel.
Osztalékok szépítették a júniust
Bár június hónap szépített az eredményen, az első féléves hiány a költségvetési törvényben rögzítetthez képest rendkívül magas. Az ok alapvetően egyszerű: a kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek 2025-höz képest, mint a bevételek. A központi alrendszer június végi 20,6 ezer milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 930,6 milliárd forinttal, 4,7%-kal magasabb összegben alakultak. Ugyanakkor a központi alrendszer június végi 24 ezer milliárd forint összegű kiadásai 1,54 ezer milliárd forinttal, 6,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
https://hvg.hu/gazdasag/20260708_penzugyminiszterium-hiany-koltsegvetes-2027
A június havi 424 milliárd forintos többlet meglepően magas. A részletes jelentés tanúsága szerint a szufficit jelentős részben annak köszönhető, hogy
befolyt közel 150 milliárd forint állami társaságokkal kapcsolatos bevétel – tehát praktikusan osztalék.
A jelentés nem részletezi, de Nagy Márton, a Fidesz nemzetgazdasági minisztere a választás előtt rendelkezett róla, hogy az állam kivesz 52 milliárd forint osztalékot a Szerencsejáték Zrt.-ből. Az összegből 26 milliárd június végéig volt esedékes. Az MVM-nél 208 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek áprilisban, bár ebből csak 76 milliárd forint kifizetése maradt esedékes, az állam már tavaly kivett 132 milliárdot osztalékelőleg formájában.
A bankok többet, az energiacégek kevesebbet fizettek
A bevételi oldalról kiemelhetőek még a pénzügyi intézmények befizetései. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron a 2026. év első félévében 337,7 milliárd forint teljesült, amely az előző év egyenlegét 120,7 milliárd forinttal haladta meg.
A pénzügyi szervezetek extraprofitadójának növekedése a megemelt adókulcshoz köthető.
A pénzügyi ágazattól több pénzt szedett be az állam, ugyanakkor az energiaágazattól kevesebbet. Az energia ágazat befizetései jogcímen a 2026. év első félévében 111,1 milliárd forint pénzforgalom teljesült, amely az előző év egyenlegét 47,1 milliárd forinttal múlta alul. A bevételek alacsonyabb alakulásának hátterében az adókulcs csökkenése és az Ural-Brent spread különadó bevételeinek elmaradása áll, melyet részben kompenzált a 2026-os évre bevezetett energiaellátók különadójából származó bevétel. Az Ural-Brent különadót a Mol fizeti, az állam gyakorlatilag teljes egészében elvonja azt a nyereséget, amit a cég azon ér el, hogy (jellemzően olcsóbb) orosz olajat vásárol, ám a késztermékeit az irányadó Brenthez árazza.
Ám a Barátság vezeték leállása miatt a Mol hónapokig nem tudott orosz olajat vásárolni, így különadó-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.
A 2026. év első félévében általános forgalmi adóból 4,26 ezer milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 178,1 milliárd forinttal haladja meg. Az áfabevétel növekedése jól hangzik, ám a növekedés csak 4,3 százalékos. A költségvetés az egész évre 8,8 ezer milliárd forint bevételt vár áfából, több mint 500 milliárd forinttal többet a 2025-ös teljesülésnél.
Ehhez viszonyítva kijelenthető, hogy az áfabevételeknél elmaradás látszik, és valószínűtlen, hogy év végére teljesülni fog az előirányzat.
A Fidesz öröksége
A jövedéki adónál még rosszabb a helyzet. A bevétel a 2026. év első félévében 743,3 milliárd forintot tett ki, amely 7,8 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi bevételnél. Az elmaradást elsősorban az üzemanyagok jövedéki adója okozza. A „védett ár” fenntartása érdekében a kormány az uniós minimumszintre csökkentette a jövedéki adót, ráadásul a piaci szint alá nyomott fogyasztói árnak értelemszerűen kisebb volt az adótartalma számszerűen. 2025 első félévéhez viszonyítva az üzemanyagok jövedéki adójából 27 milliárd forinttal, 6 százalékkal kevesebb bevétele volt a büdzsének.
HVG / Fazekas István
A személyi jövedelemadó bevétele 2026 első félévében 2,5 ezer milliárd forint volt, amely 103,7 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
A növekedés 4,3 százalékos, vagyis messze elmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütemtől.
Az elmaradás oka minden bizonnyal a Fidesz által az országgyűlési választás előtt bevezetett új szja-kedvezményekben (családi kedvezmény emelése, többgyerekes nők mentessége) keresendő.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2026. június végéig mindössze 546,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (1,9 ezer milliárd forint) 28,8%-át teszi ki. Vagyis a költségvetésből nagyon hiányoznak az uniós utalások. Ezt valamelyest kompenzálja, hogy az állam visszafogta az uniós programokat. Az uniós programok kiadásai mérlegsoron 857,2 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat (2761,2 milliárd forint) 31%-os teljesítését jelenti.
A forint erősödése nagyot szépített az adósságon
Ami a kiadásokat illeti, 2025-höz képest nagy könnyebbség a büdzsének, hogy sokkal olcsóbb lett az államadósság finanszírozása. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1287,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 2026. június végéig 1035,6 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest.
A központi költségvetés adóssága 2026. június végéig 2,54 ezer milliárd forinttal növekedett. Az adósságot növelte 2,9 ezer milliárd forint adósságkibocsátás, illetve 1,2 ezer milliárd forintnyi devizaadósság-kibocsátás. Az adósságot csökkentette a forint erősödése, annak köszönhetően a devizaadósság forintban számolt értéke 1,5 ezer milliárd forinttal csökkent.
