Kármán András elmagyarázta, miért nem élnek a Fidesz kedvelt adósságszépítő trükkjével

Bár év végén az uniós utalásoknak köszönhetően jelentős likviditás áll majd a kormány rendelkezésére, ebből az elmúlt évek gyakorlatával szemben nem szépítik majd az adósságot. A Tisza már elért 400 milliárd forint megtakarítást, és a Pénzügyminisztérium szerint könnyedén találnak még 300 milliárdot. Ebből lesz a Havária Alap és az első szociális intézkedések fedezete.

Új fejezetet nyitott a kormány, amennyiben az elmúlt évek gyakorlatától eltérően pótköltségvetést készít, az aktuális folyamatoknak megfelelően módosítja a költségvetési törvényt – mondta a pótköltségvetésről tartott sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszter. Ez növeli a transzparenciát, a kormánnyal szembeni bizalmat, illetve csak reális 2026-os költségvetésre lehet reális 2027-es büdzsét alapozni.

A módosítás alaposan átszabja az eredeti büdzsét: a pótköltségvetés az eredetinél 5,9 százalékkal több bevételre számít, ugyanakkor 12,3 százalékkal több kiadással számol. Ennek eredményeképp

az uniós módszertan szerinti, GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra emelkedik (az eredeti 3,7-ről), a tényleges pénzmozgásokat mutató pénzforgalmi hiány pedig várhatóan 7,2 ezer milliárd forint lesz (az eredeti cél 4,2 ezer milliárd forint).

Az államadósság emelkedni fog, ráadásul jelentősen, GDP-arányosan a tavaly év végéhez képest 2,9 százalékponttal, 77,5 százalékra.

Az államadósságot növelik a kiolvasztott uniós (RRF) források, a támogatások egy részét ugyanis előre meg kell finanszírozni. Az uniós utalások azonban várhatóan csak decemberben fognak befutni, a pénzeket a kormány nem fogja államadósság-csökkentésre fordítani. Technikailag is nehézkes lenne az év utolsó napjaiban adósságcsökkentésre, államadósság visszavásárlására fordítani a beérkező uniós utalásokat – magyarázta a HVG érdeklődésére Kármán András.

Finanszírozási szempontból is racionálisabb, ha nem kell a következő év elején azonnal jelentős adósságkibocsátással indítani, így előnyös, ha a kincstári számla (KESZ) és a betétállomány magas marad.

Tegyük hozzá: az előző években a Fidesz-kormány jellemző adósságcsökkentési trükkje volt, hogy a költségvetés év végén a KESZ terhére adósságot vásárolt vissza, így szépítve ideiglenesen a mutatót.

https://hvg.hu/gazdasag/20250530_A-kormany-allamadossag-trukkje-tovabb-novelte-az-MNB-brutalis-veszteseget

Intézkedések nélkül az örökölt költségvetési hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. Az uniós források beérkezése és a kormány első intézkedései ezt 0,8 százalékponttal mérséklik

– erősítette meg Kármán András az előzetes adatokat.

A minisztérium jelentős, 700 milliárd forintos megtakarítási lehetőséget lát a költségvetésben. Ebből 400 milliárd forint már megvalósult. A megtakarítás azért is szükséges, mert az aszály, az energiahelyzet stb. miatt felmerülhetnek jelentős pluszkiadások, ezek fedezetére szolgál(hat) a Havária Alap. Az új kormány felelőtlennek tartja érdemi tartalékok nélkül kormányozni. Az alap az esetlegesen felmerülő pluszkiadások fedezésére szolgál, ha év végéig nem kell elkölteni, a fennmaradó összeg a hiányt mérsékli majd – mondta el Kármán.

A költségvetési szervek és fejezetek kiadásai az összkiadások egyharmadát teszik ki. Ezekről a címekről valósult meg ugyanis számos túlárazott beszerzés, politikailag motivált kifizetés. A kormányváltás után májusban, júniusban éves alapon 8-10 százalékos csökkenés volt, júliusban még nagyobb.

A Pénzügyminisztérium szerint a betervezett további 300 milliárd forintos megtakarítás így könnyen elérhető

– tette hozzá Barabás Gyula államtitkár.

https://hvg.hu/360/20260825_koltsegvetes-2026-modositas-potkoltsegvetes-koltsegvetesi-tanacs-kt-velemeny-hiany-adossag-elszall

A Költségvetési Tanács – miután a Tisza megfosztotta vétójogától, önmagának pedig felmentést adott az adósságcsökkentési szabályok alól az elmúlt évek gazdasági stagnálására hivatkozva – áldását adta a tervezetre. Ugyanakkor aggályainak adott hangot: a gazdasági növekedésre és a forintárfolyamra vonatkozó prognózis túlontúl optimista, míg számos bevételi tétel teljesülése kérdéses.

A szaktárca álláspontja szerint kedvező fordulat látszik a gazdaságban – mondta Barabás Gyula. A fogyasztói bizalom erősödik, az ipari export nő, a beruházások felfutása várható. A kormány bízik benne, hogy ez megalapozza a 2 százalékos gazdasági növekedést.

Nyitókép: HVG / Veres Viktor

Hozzászólások