Új fejezetet nyitott a kormány, amennyiben az elmúlt évek gyakorlatától eltérően pótköltségvetést készít, az aktuális folyamatoknak megfelelően módosítja a költségvetési törvényt – mondta a pótköltségvetésről tartott sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszter. Ez növeli a transzparenciát, a kormánnyal szembeni bizalmat, illetve csak reális 2026-os költségvetésre lehet reális 2027-es büdzsét alapozni.
A módosítás alaposan átszabja az eredeti büdzsét: a pótköltségvetés az eredetinél 5,9 százalékkal több bevételre számít, ugyanakkor 12,3 százalékkal több kiadással számol. Ennek eredményeképp
az uniós módszertan szerinti, GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra emelkedik (az eredeti 3,7-ről), a tényleges pénzmozgásokat mutató pénzforgalmi hiány pedig várhatóan 7,2 ezer milliárd forint lesz (az eredeti cél 4,2 ezer milliárd forint).
Az államadósság emelkedni fog, ráadásul jelentősen, GDP-arányosan a tavaly év végéhez képest 2,9 százalékponttal, 77,5 százalékra.
Úgy sikerül valamennyit lefaragni a kiadásokból, hogy az átlagember életszínvonala nem fog esni a szakértők szerint. Elemzőket kérdeztünk a költségvetés átírásáról, akik szerint az idei hiány nagyon magas lesz, de most még toleráns a piac, sokkal inkább azt várják, hogy a 2027-es büdzsét hogyan tervezik majd.
Az államadósságot növelik a kiolvasztott uniós (RRF) források, a támogatások egy részét ugyanis előre meg kell finanszírozni. Az uniós utalások azonban várhatóan csak decemberben fognak befutni, a pénzeket a kormány nem fogja államadósság-csökkentésre fordítani. Technikailag is nehézkes lenne az év utolsó napjaiban adósságcsökkentésre, államadósság visszavásárlására fordítani a beérkező uniós utalásokat – magyarázta a HVG érdeklődésére Kármán András.
Finanszírozási szempontból is racionálisabb, ha nem kell a következő év elején azonnal jelentős adósságkibocsátással indítani, így előnyös, ha a kincstári számla (KESZ) és a betétállomány magas marad.
Tegyük hozzá: az előző években a Fidesz-kormány jellemző adósságcsökkentési trükkje volt, hogy a költségvetés év végén a KESZ terhére adósságot vásárolt vissza, így szépítve ideiglenesen a mutatót.
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_A-kormany-allamadossag-trukkje-tovabb-novelte-az-MNB-brutalis-veszteseget
Intézkedések nélkül az örökölt költségvetési hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. Az uniós források beérkezése és a kormány első intézkedései ezt 0,8 százalékponttal mérséklik
– erősítette meg Kármán András az előzetes adatokat.
A minisztérium jelentős, 700 milliárd forintos megtakarítási lehetőséget lát a költségvetésben. Ebből 400 milliárd forint már megvalósult. A megtakarítás azért is szükséges, mert az aszály, az energiahelyzet stb. miatt felmerülhetnek jelentős pluszkiadások, ezek fedezetére szolgál(hat) a Havária Alap. Az új kormány felelőtlennek tartja érdemi tartalékok nélkül kormányozni. Az alap az esetlegesen felmerülő pluszkiadások fedezésére szolgál, ha év végéig nem kell elkölteni, a fennmaradó összeg a hiányt mérsékli majd – mondta el Kármán.
A költségvetési szervek és fejezetek kiadásai az összkiadások egyharmadát teszik ki. Ezekről a címekről valósult meg ugyanis számos túlárazott beszerzés, politikailag motivált kifizetés. A kormányváltás után májusban, júniusban éves alapon 8-10 százalékos csökkenés volt, júliusban még nagyobb.
A Pénzügyminisztérium szerint a betervezett további 300 milliárd forintos megtakarítás így könnyen elérhető
– tette hozzá Barabás Gyula államtitkár.
https://hvg.hu/360/20260825_koltsegvetes-2026-modositas-potkoltsegvetes-koltsegvetesi-tanacs-kt-velemeny-hiany-adossag-elszall
A Költségvetési Tanács – miután a Tisza megfosztotta vétójogától, önmagának pedig felmentést adott az adósságcsökkentési szabályok alól az elmúlt évek gazdasági stagnálására hivatkozva – áldását adta a tervezetre. Ugyanakkor aggályainak adott hangot: a gazdasági növekedésre és a forintárfolyamra vonatkozó prognózis túlontúl optimista, míg számos bevételi tétel teljesülése kérdéses.
A szaktárca álláspontja szerint kedvező fordulat látszik a gazdaságban – mondta Barabás Gyula. A fogyasztói bizalom erősödik, az ipari export nő, a beruházások felfutása várható. A kormány bízik benne, hogy ez megalapozza a 2 százalékos gazdasági növekedést.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor