Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Magyar Nemzeti Bank 789 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet – derül ki a beszámolójából. Ez hatalmas összeg, de sokkal kisebb, mint a 2023-as 1,8 ezer milliárd forintos mínusz.
A saját tőkéje tavaly év végén 1,67 ezer milliárd forint mínuszt mutatott. (Miután a 2023-as veszteség átvezetésre került az eredménytartalékba, amelynek állása így mínusz 2 ezer milliárd forintra változott.)
A korábbinál kisebb veszteség várható fejlemény, a kamatok ugyanis tavaly már jóval alacsonyabbak voltak – például az MNB az alapkamatot fizeti a bankok által kötelezően nála tartalékolt pénz után.
2024-ben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 701,2 milliárd forint veszteség volt, ami 1057,7 milliárd forinttal kisebb, mint a 2023. évi.
A forint árfolyamának változása következtében a teljes nettó átértékelési hatás 2024-ben 1368,6 milliárd forint nyereség volt. A napi nettó devizapozíció csökkenésével együtt járó
tranzakciók során az MNB 393,4 milliárd forint nyereséget realizált,
míg 975,2 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereség a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékát növelte. Utóbbi nem realizált nyereség, tehát nem olyan bevétel, ami az MNB-nél a devizakonverziók miatt megjelent volna – csak arról van szó, hogy a korábban erősebb forintárfolyamon vásárolt deviza gyengébb árfolyamon számolva forintban többet ér.
Az MNB tavalyi eredményét jelentősen rontotta, hogy a kormány a múlt év végén megpróbált szépíteni az államadósság mutatón, ezért az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) állampapírokat vásárolt vissza és vont be.
2024-ben a pénzügyi műveletek realizált eredménye 329,7 milliárd forint veszteség volt, ami 287 milliárd forinttal haladta meg a 2023. évi értéket. A veszteség nagyrészt az ÁKK év végi állampapír-visszavásárlásához kötődött, mivel a papírok könyv szerinti értéke – a beszerzésük óta eltelt idő alatt bekövetkezett hozamemelkedés miatt – jelentősen elmaradt a piaci értéküktől.
Utóbbi azt jelenti, hogy
az ÁKK névértéken vásárolta vissza t, nem pedig piacin, a különbség az MNB-nél veszteségként jelentkezett.
Szórakoztató tény: tavaly év végén Magyarország pénzügyminisztere Varga Mihály volt. Jelenleg az MNB elnöke Varga Mihály.
A régi szabályok szerint egyébként a költségvetésnek vissza kellett pótolnia az MNB veszteségét. A jegybanktörvény módosítása óta ilyen kötelezettség nincs, a jegybank gyakorlatilag bármeddig működhet negatív tőkével is.
