A Magyar Nemzeti Bank 789 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet – derül ki a beszámolójából. Ez hatalmas összeg, de sokkal kisebb, mint a 2023-as 1,8 ezer milliárd forintos mínusz.

A saját tőkéje tavaly év végén 1,67 ezer milliárd forint mínuszt mutatott. (Miután a 2023-as veszteség átvezetésre került az eredménytartalékba, amelynek állása így mínusz 2 ezer milliárd forintra változott.)

A korábbinál kisebb veszteség várható fejlemény, a kamatok ugyanis tavaly már jóval alacsonyabbak voltak – például az MNB az alapkamatot fizeti a bankok által kötelezően nála tartalékolt pénz után.

2024-ben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 701,2 milliárd forint veszteség volt, ami 1057,7 milliárd forinttal kisebb, mint a 2023. évi.

A forint árfolyamának változása következtében a teljes nettó átértékelési hatás 2024-ben 1368,6 milliárd forint nyereség volt. A napi nettó devizapozíció csökkenésével együtt járó

tranzakciók során az MNB 393,4 milliárd forint nyereséget realizált,

míg 975,2 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereség a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékát növelte. Utóbbi nem realizált nyereség, tehát nem olyan bevétel, ami az MNB-nél a devizakonverziók miatt megjelent volna – csak arról van szó, hogy a korábban erősebb forintárfolyamon vásárolt deviza gyengébb árfolyamon számolva forintban többet ér.

Az MNB tavalyi eredményét jelentősen rontotta, hogy a kormány a múlt év végén megpróbált szépíteni az államadósság mutatón, ezért az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) állampapírokat vásárolt vissza és vont be.

A könyvelési trükk egyébként nem volt elég, a GDP-arányos államadósság mutató romlott 2023 végéről 2024 végére.

2024-ben a pénzügyi műveletek realizált eredménye 329,7 milliárd forint veszteség volt, ami 287 milliárd forinttal haladta meg a 2023. évi értéket. A veszteség nagyrészt az ÁKK év végi állampapír-visszavásárlásához kötődött, mivel a papírok könyv szerinti értéke – a beszerzésük óta eltelt idő alatt bekövetkezett hozamemelkedés miatt – jelentősen elmaradt a piaci értéküktől.

Utóbbi azt jelenti, hogy

az ÁKK névértéken vásárolta vissza t, nem pedig piacin, a különbség az MNB-nél veszteségként jelentkezett.

Szórakoztató tény: tavaly év végén Magyarország pénzügyminisztere Varga Mihály volt. Jelenleg az MNB elnöke Varga Mihály.

A régi szabályok szerint egyébként a költségvetésnek vissza kellett pótolnia az MNB veszteségét. A jegybanktörvény módosítása óta ilyen kötelezettség nincs, a jegybank gyakorlatilag bármeddig működhet negatív tőkével is.