2007 óta nem látott szintre, 5,04 százalékra emelkedett a tízéves amerikai állampapírok hozama kedden – írja a Reuters.
Az emelkedés fő hajtóereje a tartósan magas infláció, a közel-keleti háború miatt emelkedő kőolaj- és üzemanyagárak, valamint az egyre magasabb amerikai államadósság, amely jelenleg körülbelül 40 ezer milliárd dollárt tesz ki.
Az amerikai államkötvények hozama egyrészt az Egyesült Államokon belül a vállalati és jelzáloghitelek elsődleges referenciája, másrészt az egyik legfontosabb mozgatója a globális pénzügyi folyamatoknak is.
Kenneth Rogoff szerint bajban van a világ legeladósodottabb országai közé tartozó Egyesült Államok, mert emelkednek a reálkamatlábak, és ez a 40 ezer milliárd dolláros államadósság mellett tekintélyes többletköltséget tesz ki.
Eközben világszerte folytatódik az államkötvény-eladási hullám, amelynek az élén az amerikai papírok állnak, a hozamemelkedés tehát közvetlenül a tömeges eladásból származó árcsökkenés miatt jelentkezik. Az eladásokat gyorsítja, hogy a piac gyakorlatilag biztosra veszi, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot – írja a Financial Times.
Világszerte hasonló folyamatok zajlanak: a japán tízéves állampapír hozama 3 százalék fölé, közel 30 éves csúcsra nőtt, az ausztrál tízéves államkötvény – három hét alatt 40 bázisponttal – 5,41 százalékra emelkedett. A német papírok hozama 2009 óta nem volt ilyen magas (3,55%), a francia tízéves hozam pedig közel 18 éves csúcsán mozog. A Bank of England eközben már azt fontolgatja, hogy ideiglenesen szünetelteti a hosszú lejáratú állampapírok értékesítését, hogy enyhítse a piacra nehezedő nyomást.
A feszültség a részvénypiacokra is átterjedt, Ázsiában kedden esett a legfontosabb tőzsdék indexe, az amerikai és európai papírokra pedig a kötvényhozamok mellett az emelkedő olaj- és földgázárak is hatnak.