Kína mindeddig behozatalra szorult élelmiszerekből, ám különösen ami a csirke- és sertéshúst, tejtermékeket illeti, az állami támogatásoknak is köszönhetően egyre nagyobb a túltermelése, így a kínai cégek a külpiacok felé fordulnak olcsó termékeikkel. Ahogy történt az a napelemek, akkumulátorok, villanyautók esetében.
A kínai háztartások étkezési szokásainak változása, illetve a kínai élelmiszer-biztonsági és minőségi szabályozások szigorodása arra ösztönözte a helyi élelmiszeripari vállalatokat, hogy technológiai fejlesztésekbe és kapacitásbővítésbe fektessenek. Ennek eredményeként ma már többet termelnek, mint amennyit Kína képes elfogyasztani, a felesleget pedig külföldön értékesítik – írja riportjában a Reuters.
A folyamat Peking acél-, napelem- és elektromosautó-iparban követett stratégiáját idézi: az ország alacsony árú termékekkel árasztja el a piacokat, aláígérve a globális versenytársaknak.
A hagyományos kínai konyhában elterjedt zsíros sertéshúsrészek egyre kevésbé népszerűek az egészségtudatos városi fogyasztók körében. A hivatalos adatok és az állami média beszámolói szerint az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 13 százalékkal csökkent a 2023-as csúcs óta. Ezzel szemben a csirkehús egy főre jutó fogyasztása 2024-ig, az azt megelőző tíz évben több mint 50 százalékkal emelkedett.
A kínai hús- és tejipar termelési kapacitásai eközben tovább bővültek. A hatóságok jelentős beruházásokat ösztönöztek, elsősorban a nagyvállalati termelőknek nyújtott támogatásokkal. A cél az élelmezésbiztonság erősítése, valamint az állatállomány újjáépítése volt a 2018-as afrikai sertéspestis-járvány és a Covid–19-pandémia után.
A kormány azt kéri, hogy a szokásosnál legalább 5-6 adaggal több sertéshúst együnk a következő hetekben. Így segíthetjük ki a több oldalról is szorongatott hazai sertéságazatot, és egészségesebb is, például a benne lévő szerves cink abban is segít, hogy „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”. Röffentsük be a nyarat! – szól az agrártárca idevágó jelmondata.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint
2022 és 2024 között a támogatások a kínai mezőgazdasági termelők bruttó mezőgazdasági bevételeinek mintegy 13 százalékát tették ki, ami csaknem háromszorosa a 2000-es évek elején mért aránynak.
A támogatott gazdaságok mára hozzájárulnak a túlkapacitások kialakulásához. A kormányzati adatok szerint a termelés a gazdasági lassulás, a visszafogott belföldi kereslet és a népesség csökkenése ellenére is új csúcsokra emelkedett. Kína tavaly rekordmennyiségű, 59 millió tonna sertéshúst állított elő, miközben a baromfihús-termelés 7 százalékkal nőtt. A tejipar pedig már két évvel a határidő előtt túlteljesítette a 2025-re kitűzött hivatalos termelési célokat.
Kína, amely már eddig is a világ legnagyobb tengeriélelmiszer-exportőre volt, tavaly a csirkehús esetében is nettó exportőrré vált.
A vámadatok szerint az ország tavaly 2,6 milliárd dollár értékben exportált csirkehúst és csirkehúsból készült termékeket, ami csaknem a duplája a 2020-as szintnek. A tejtermékek kivitele az idén várhatóan eléri a 600 millió dollárt, ami három év alatt megduplázódó exportot jelent.
A Gira élelmiszeripari tanácsadó cég adatai szerint Kína 2022 óta megduplázta részesedését az Európai Unió feldolgozottbaromfi-piacán, amelynek így már 10 százalékát adja. Az Egyesült Királyságban a kínai termékek piaci részesedése ugyanezen időszak alatt több mint háromszorosára, 14 százalék fölé emelkedett. A kínai export térnyerése olyan országok termelőinek jelent kihívást, mint Németország.
Az Európai Bizottság júliusban dömpingellenes vizsgálatot indított a kínai pekingi kacsa behozatalával kapcsolatban, miután a helyi termelők azt állították, hogy a kínai termelőknek nyújtott kínai állami támogatások tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenek. A bizottság szeptemberben 41 és 67 százalék közötti dömpingellenes vámokat vetett ki a kínai borsófehérjére. A csirkehús egyelőre elkerülte az ilyen intézkedéseket,
az európai hatóságok azonban figyelemmel kísérik a piacot
– közölte a bizottság egyik szóvivője a Reuters hírügynökséggel.
Az Európai Bizottság a Reutersnek elmondta: az Európai Unióba importált élelmiszereknek ugyanazoknak az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint az uniós termékeknek. A közösség emellett szigorítani tervezi az uniós származást feltüntető címkézési szabályokat, elsőként 2027-től a baromfitermékek esetében.
A fogyasztók a következő években 10-15 százalékkal olcsóbb csirkehúsnak örülhetnek, a termelők 20-30 százaléka viszont tönkremegy. Így vonja meg az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok szabadkereskedelmi megállapodásának mérlegét Bárány László, a MasterGood Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Interjú.
Elmentünk a miskolci Lyukóvölgybe, ahol rászoruló családok százai élnek.
Katie Zachariát az elnök úgy mutatta be mint szakvizsgázott ügyvédet, de nincs nyoma annak, hogy az lenne.
