Már 295 forint fölött járt az euró
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben, követve az euró dollárral szembeni gyengülését.
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben, követve az euró dollárral szembeni gyengülését.
A vállalati szektor 325 milliárd forinttal, a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékának megfelelő összeggel növelte megtakarításait a második negyedévben. A háztartások nettó megtakarításai ezzel egyidejűleg a GDP 4 százalékának megfelelő 282 milliárd forintot tettek ki – ez derül ki a pénzügyi számlák második negyedévi adataiból, amelyeket hétfőn tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az Európai Központi Bank (EKB) 3,795 milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket az elmúlt héten értékpapír-piaci intervenciós programjának (SMP) keretében – jelentette a szervezet hétfőn.
Portugáliában egyre-másra növekszik a fizetésképtelen cégek száma: az igazságügyi minisztérium adatai szerint az idei első félévben 60 százalékkal 2195-re emelkedett az illetékes bíróságok által befogadott csődkérelmek száma az egy évvel korábbihoz képest.
Az abu-dzabi állami befektetési alap, az International Petroleum Investment Company (IPIC) a korábbi 20,4 százalékról 24,9 százalékra emelte részesedését az OMV osztrák olaj- és gázipari vállalatban – közölte az OMV hétfőn.
A Magyar Nemzeti Bank rendeletben írta elő a bankoknak, hogy a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztéséről heti gyakorisággal közöljenek adatokat a jegybankkal. A rendelet a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
Líbiában a vártnál gyorsabban áll helyre az olajtermelés – közölte az ország átmenti kormánya hétfőn, amely azonban úgy véli, hogy 12-18 hónap múlva éri el a termelés a Moamer Kadhafi ellen februárban kezdődött felkelés előtti szintet.
Csökkenéssel kezdték a negyedik negyedévet, a hétfői kereskedést a legfontosabb Wall Street-i tőzsdeindexek.
Vizsgálatának lefolytatásáig megtiltotta a Magyarországi Volksbank Zrt.-nek az általa a rögzített árfolyamú végtörlesztési kérelemhez alkalmazott nyilatkozat használatát a PSZÁF, mert az szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet. Az űrlapon egyebek mellett azt kellene vállalnia az ügyfélnek, hogy megfizeti a tényleges és a rögzített árfolyam közötti különbséget a banknak, ha alkotmányellenesnek bizonyult a végtörlesztés lehetősége.