EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az európai bankfelügyelet, az EBA legújabb felmérése szerint az európai bankoknak 114,7 milliárd eurónyi plusz tőkére...
Az európai bankfelügyelet, az EBA legújabb felmérése szerint az európai bankoknak 114,7 milliárd eurónyi plusz tőkére volna szükségük, hogy megfeleljenek a válságkövetelményeknek. A felügyelet nemrég előírta a hitelintézeteknek, hogy a bázeli diktátumoknál is magasabb, 9 százalékos tőketartalékot képezzenek kockázatos eszközeik után. Az eurózóna bankjainak majd fele, 71-ből 31 jelenleg nem felel meg az előírásoknak, a számítások szerint összesen 114,7 milliárd eurónyi tőkeemelésre szorulnak.
Az EBA legutóbbi, októberben elvégzett vizsgálata még ennél közel 8 százalékkal kisebb, 106,4 milliárd eurós forráshiányt mutatott ki az európai bankoknál. Azóta a német, az olasz, az osztrák és a belga bankok tőkehelyzete is tovább romlott. A legnagyobb különbség a két felmérés eredménye között Németországban volt.
A spanyol bankok változatlanul 26,2 milliárd euróval rövidebbek az előírásoknál, a görög bankoknak 30 milliárd euróval kell növelniük tartalékukat. A két peremország hitelintézetei azonban már tudják, honnan várhatják a pénzt: az államtól. Az osztrák bankoknak a korábban kalkulált 2,9 milliárd helyett már 3,9 milliárd eurót kellene összekalapozniuk, a belgáknak pedig 6,3 milliárdot. Előbbiek aligha, utóbbiak inkább számíthatnak az állami segítségre.
Az októberi vizsgálat 5,2 milliárd eurós, a decemberi már 13,1 milliárd eurós tartalékképzési kényszert mutatott ki a német bankoknál. A Commerzbanknak 5,3, a Deutsche Banknak 3,2 milliárd euróra lenne szüksége, hogy kockázatait fedezze.
A francia bankok tartalékai ez idő alatt emelkedtek, a jelenlegi tőkeigényük 7,3 milliárd euró, 1,5 milliárddal kevesebb, mint az októberi vizsgálat során. A nemzetközi befektetők attól félnek, az állami segítséget is igénybe kell majd venniük a
A francia és német bankok mindeddig ragaszkodtak ahhoz, hogy piaci forrásokból duzzasszák fel tartalékaikat, ám ehhez az eszközeik értékesítésén illetve hitelezésük visszafogásán túl nem találtak megfelelő eszközöket. Az EBA most ezt is korlátozni készül: arra utasítja az ellenőrzéseket végző európai felügyeleteket, hogy számításaik során ne vegyék figyelembe azokat a forrásokat, amelyeket a bankok a hitelezés visszafogásával és kitettségeik mérséklésével próbálnak előteremteni.
A németek azonban elébe mehetnek a problémáknak a pénzügyminiszter legújabb javaslatával, amely egyszerűen kényszerítheti a forrásszűkével küzdő bankokat, hogy vegyék igénybe az állam segítségét. A terv nyomán már a jövő héten újraéleszthetik a német bankmentő alapot, és megkezdhetik a bankmentést Németországban is.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
„Nagyon nehéz ide bekerülni, de még nehezebb elérni, hogy itt is maradj” – mondja a válogatottról Szoboszlai Dominik, aki a HVG-nek adott portréinterjúban beszélt a kislánya születéséről, a Liverpoolról, a vb-selejtezős esélyekről, és élete legnehezebb döntéséről is.
Az Eurostat szerint többet élnek a magyarok egészségesen, mint a németek, az osztrákok vagy a svájciak.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.
Nógrádi Györggyel fejtette meg Ukrajnát és az Európai Uniót Orbán Viktor a Patrióta csatornáján.