A gyerekek látják, hogy a felnőttek használják a közösségi oldalakat, és ők is szeretnének képeket posztolni, és beszélgetni a barátaikkal.
Egy Ofcom-jelentés szerint tíz kiskamaszból hat már jelen van a közösségi médiában, pedig még nem állnak készen rá. Nyolcéves kortól egyre inkább tudatában vannak a kockázatoknak, de még nem képesek kezelni őket.
Ha túl fiatalon kerülnek be ebbe a világba, az rossz hatással lehet az egészségükre és jóllétükre. Ezért teljesen normális, ha szülőként nem engedjük meg, hogy a gyereknek TikTok-fiókja legyen 13 éves kora előtt.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260214_mit-tehetunk-ha-kiskamasz-gyerekunk-sajat-mobilt-akar
Mi járhat ilyenkor a gyerek fejében?
Ha csak néhány barátjának engedték meg, hogy regisztráljon, ő akkor is úgy éli meg, hogy „mindenkinek” megengedték.
Még ha el is magyarázzuk a kockázatokat, ragaszkodni fog hozzá, hogy soha nem lenne olyan „buta”, hogy bedőljön a veszélyeknek, mert azt hiszi, már mindent tud.
Ha korábban már megengedtük, hogy vásárolhat korhatáros videójátékokat, titokban azt hiheti, végül úgyis megengedjük.
Ha a FOMO áldozatául esik – vagyis retteg tőle, hogy kimarad a viccekből, játékokból és csetelésből, amelynek a barátai szerinte a részesei –, pánikba eshet, és folyamatosan nyaggathat minket.
Hogyan reagáljon egy szülő az adott helyzetben?
Ragaszkodjunk a szabályokhoz! Magyarázzuk el, hogy az agya fejlődik, a közösségi média pedig túl sok ingerrel látja el a felhasználót. Még korai, hogy elvonja a figyelmét a szórakoztató, való világbeli dolgoktól, amiket szeret: a bandázástól, a kinti tevékenységektől, kézműveskedéstől, amelyek fontosak, hogy jól érezze magát.
Fontoljuk meg, hol tart! Még nincs meg az élettapasztalata, hogy kritikusan kezelje, amit lát. Például ha impulzív, vagy a barátságaiban folyton drámai helyzetek alakulnak ki, a közösségi média mindezt felerősíti. Jobb addig ellenállni az unszolásnak, ameddig lehet.
Ellenőrizzük, mi a valóság! A gyerekek társas kapcsolatai középiskolás korukig nem szenvednek hátrányt a közösségi média nélkül, de előtte annál inkább. Akiknél ugyanis még csak most alakul ki az önuralom és az empátia készsége, többször kerülnek konfliktusba. Az online zaklatás 12 éves kor körül a legintenzívebb – egy évvel korábban, mint hogy hivatalosan jelen lehetnének a közösségi oldalakon.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260404_megkostolhatom-igy-beszeljunk-egy-kiskamasszal-az-alkoholrol
Mit tehet a szülő hosszú távon?
Segítsünk neki gyakorlatot szerezni! Fontoljuk meg, hogy megengedjük egy platform használatát, például egy zárt WhatsApp-csoportot a barátokkal, korlátozott időkerettel. Ha jól megy, és elkezdi a középiskolát, regisztrálhat a közösségimédia-felületekre.
Felügyeljük az online jelenlétét! Amikor vezetni tanulunk, az oktatónk oldalán is vannak pedálok, teljesen rendben van, ha végigkísérjük az első regisztrációját, akár a jelszava megadásával, akár a tevékenysége ellenőrzésével.
Mi jár a kiskamasz fejében?
HVG Könyvek
Maradjon szem előtt! Csak olyan eszközökön használhatja a közösségi médiát, amelyeket az egész család elér, és ez legyen a közös terekben. Ne engedjük, hogy a szobájában használja. A szexting és a grooming leginkább akkor indul be, amikor a szülők nincsenek jelen.
Mutassunk példát! Mondjuk el, hogy mi milyen óvintézkedéseket teszünk: blokkoljuk az idegeneket, és ha kapunk egy linket, megnyitás előtt inkább kérdezzünk. Beszélgessünk róla, mi hogyan korlátozzuk a saját időnket ezeken a felületeken.
A fenti cikk Angharad Rudkin klinikai szakpszichológus és Tanith Carey újságíró Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvének szerkesztett részlete. A könyv hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan kezelhetjük például az iskolai szorongást, a testképpel kapcsolatos problémákat, a kortársaknak való megfelelés vágyát vagy az online biztonság kérdését. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
