Népszerű manapság azt állítani, hogy egy vállalat életében a legfontosabb tényező az ember, valamint a siker kulcsát a munkatársak tudása jelenti. Csakhogy akkor hogyan lehetséges az, hogy szakértők tömege világszerte az emberierőforrás-gazdálkodás (HR) végéről beszél? Erre a kérdésre is - többféle - választ találunk a HR a 21. században című, a HVG Kiadói Rt. által a közelmúltban megjelentetett könyvben.
A betegség és az orvosok közötti háborúnak, ahol a harcmező az emberi test, volt kezdete, de soha nincs vége – írja Roy Porter, a XX. század egyik legjelentősebb orvos-történésze. E háborúnak a nevezetes csatáiról, győzelmekről és kudarcokról, az életért, az egészségért folytatott küzdelemről szól a HVG Kiadó Rt. Vér és virtus címmel a napokban megjelent kötete. Az író a betegségek és az egészség történelmi kölcsönhatását kutatja.
Király Béla nem katonának született. Állatorvosnak készült, de a családnak nem volt elég pénze a taníttatására, így vasutasnak szánták, mivel apai ágon nagy gyakorlatot szerzett a família ebben a szakmában. A kis Béláról azonban kiderült, hogy színtévesztő, így nem követhette a hagyományt. Véletlenül lett katona, de ez nem jelentette azt, hogy ne köteleződjön el teljesen a hadseregnek.
Az olajról, a civilizáció olajkorszaknak nevezett legutóbbi száz évéről és a közelgő fordulatról írt elemző munkát Paul Roberts - a könyv magyarul is megjelent a HVG Kiadó gondozásában. A szerző sorra veszi a mai energiagazdaság legfontosabb kérdéseit.
Az AVH életfogytigalnra ítélte, 56-ban azonban már a Nemzetőrség főparancsnokaként harcolt a Vörös Hadsereg ellen. Király Bélától kétszer is elvették ugyan vezérőrnagyi tisztét, de később mindig visszakapta. A 92 éves katona legújabb kötetében életének történetét és Magyarország egész XX. századát ismereti az olvasók előtt.
Bojár Gábor elkötelezett Apple-rajongó volt, amivel családját is megfertőzte. Kilencéves kisfia mégis a nagy ellenlábas Microsoft szoftvereivel működő PC-ért nyaggatta. A Graphisoft cégvezetője elmagyarázta a fiának, hogy mennyivel jobb gép az Apple. Fia buzgón bólogatott: „Tudom, papa, de így nem tudok a barátaimmal játékprogramokat cserélni!”
„Kevés embernek van annyi ereje, hogy a körülmények rohamának, melyek őt állásában ostromolják, saját erejével...
Nem a szokásos katasztrófajósló könyvet írta meg Paul Roberts, bár a rugója ennek is a "mi lesz velünk, ha elfogy".
Hála a magyar könyvkiadásnak: van és lesz olvasnivaló bőven az ünnepekre, sőt utána is jócskán. Ráadásul értékes és unikális művek garmadát, olyanokat, amelyeknek meg nem jelentetése súlyos hiányossága lenne irodalmunknak, történelmünknek, a társadalomtudományoknak. Éppen ezért dicsérendő a Heti Világgazdaság, a HVG-könyvek szerkesztőinek érzéke, amellyel az első pillanatban rájöttek: vissza nem térő alkalom elsőként kiadni a 93. esztendejében járó Király Béla életrajzi írását. (Megjegyzendő: az eddigi 28 HVG-könyvből ez a második, melynek szerzője magyar…)
A XX. századi gazdaságpolitikának központi pillérévé vált a folyamatos gazdasági növekedés gondolata, amelynek a gyakorlatba történő átültetése könnyen hozzáférhető, több területen felhasználható energiaforrást követelt meg. Ehhez szolgált és szolgál még mai is „ideális” eszközként a Föld nyersolajkészlete.
Elviselhetetlen könnyűséggel élte meg a maga szinte teljes huszadik századát. Legalábbis ilyennek írta meg az életét, ami pedig - bocsánat - kész regény. Mára kész emlékirat. Király Béla visszaemlékezései 1912-től 2004-ig terjednek (eddig és ez idáig), és nemcsak az idő nagy, hanem a tér is. Bejárta őt a világ. Összeszámolta, tizenöt lobogó alatt - erre nincs ige. Ez a könyv címe: Amire nincs ige, az Illyés-mottóból, amelynek az eleje: "mert olyanokat éltünk meg".
Paul Roberts HVG könyvek kiadásában megjelent munkájának már a címe is sokatmondó: "Az olajkorszak vége. Egy bizonytalan világ kezdetén." Valóban vége lenne annak a korszaknak, amelyet az energiaipar csodájaként jellemez a szerző? Annak a gigászi, elképesztően bonyolult rendszernek, amely szavaival mintegy varázsütésre alakítja át az olajat és testvéreit, a földgázt és a szenet, a civilizációt működtető hővé, energiává, mozgássá.
A csaknem a teljes huszadik századot végigélő katonapolitikus azon a napon született, azaz 1912. április 14-én, amikor a Titanic elsüllyedt. Szintén a születése napján égett le a kaposvári nyári színház. Ezért mondta az öreg bába, hogy ez a fiú biztosan szerencsés lesz. Két katasztrófa is történt, amikor született, az pedig szerencsés jövőt jelent.
Mi köze van a DNS kettős spirál felfedezésének a szeptember 11-i katasztrófához? Első hallásra semmi. James D. Watson, az örökítőanyag molekulaszerkezetének egyik Nobel-díjas felfedezője azonban most megjelent DNS című könyvében közel hozza a két eseményt.
Volt Király Béla a magyar királyi hadsereg vezérkari tisztje, megjárta a keleti frontot, volt ellenálló és elfogott parlamenter Kőszegnél, hadifogoly Romániában, az új honvédség igazolt tisztje, a Néphadsereg gyalogsági parancsnoka, vezérőrnagy, a Honvéd Akadémia alapítója és vezetője, majd az ÁVH foglyaként halálraítélt, rehabilitált, '56-ban a nemzetőrség frissen operált főparancsnoka, majd politikai menekült.
KÉT KÖNYV NAPJAINK VÉRES ÉS VÉRTELEN HATALMI HARCAIBA NYÚJT BEPILLANTÁST Olaj és víz – látszólag távol állnak egymástól, de ami közös bennük, hogy jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk létalapjául szolgálnak. Ádáz küzdelem folyik értük a színtéren és a színfalak mögött.
