Európai uniós pályázati pénzeket társasházak nem igazán tudnak szerezni, hiszen ilyesmit csak tömb-rehabilitációhoz vehetnének igénybe. Az összefogás viszont már egy-egy épületen belül is nehezen megy, több ház lakóit pedig szinte lehetetlen egységbe kovácsolni. Pénz nélkül ráadásul pályázni sem lehet, hiszen az uniós pályázatokat utólag fizetik ki − ami azt jelenti, hogy a költségeket meg kell előlegezni. A társasházak számára így maradnak az egyedi pályázatok, már ha egyáltalán kiír ilyet az önkormányzat. Ebből a szempontból a vidéki társasházak rosszabb helyzetben vannak, számukra alig van pályázat, és vissza nem térítendő támogatást sem sűrűn kapnak − mondja Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke.
Önerő nélkül nem megy
Ha a társasház nem rendelkezik önerővel, el sem jut a pályázatig. Ezek többségénél ráadásul nem is vissza nem térítendő támogatást adnak, hanem kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsönt. A támogatáshoz általában harminc százalékos önerő szükségeltetik. A pályázatokat a települési önkormányzatok hirdetik ki, így ez ügyben náluk lehet érdeklődni, de kormányzati portálon is tesznek közzé pályázatokat. Kérdés persze, hogy a társasházi közösség és a közös képviselő mennyire figyeli a támogatási lehetőségeket. A társasházak sokszor azért bukják el a pályázati pénzeket, mert még a szükséges önerőt sem képesek összeszedi. (Ilyen célra lakástakarékpénztáraknál is lehet előtakarékoskodni.) További probléma, hogy a kiírások megjelenésétől a határidő lejártáig nagyon kevés az idő, és ha a társasház ez idő alatt nem tart közgyűlést, nem pályázhat, hiszen ehhez határozatra lenne szükségese. A pályázatírást egyébként általában a közös képviselő (neki ez feladatkörébe is tartozik), néha pedig valamelyik tulajdonostárs végzi. A társasházak pályázatíró céget is megbízhatnak, és olyan is előfordul, hogy a pályázatíró cég jelentkezik a társasháznál. Ha a háznak megvan a szükséges önereje, és esélye van a pályázat elnyerése, úgy is megállapodhat a pályázatot készítő céggel, hogy csak akkor fizet neki, ha megkapja a támogatást.
Műemlékek és plakátok
A helyi védettséggel rendelkező épületek felújítását is a lakóközösségnek kell végeznie, és a költségek is őket terhelik. Az ilyen épületek renoválására ugyanakkor lehet települési értékvédelmi támogatás igényelni a helyi önkormányzatoknál. A műemlék házak tulajdonosai ezt a pályázati formát már nem vehetik igénybe, számukra a műemléki alap nyújt segítséget. Létezik városrehabilitációs alap is, amely kifejezetten az épületek állagának megóvására és felújítására szolgál, védettségtől függetlenül.
A jó helyen lévő társasházak reklámcégekkel is köthetnek szerződést, és a homlokzaton elhelyezett óriásplakátért kapott összegből gazdálkodhatnak. A cégek ilyenkor magával a társasházzal vagy a tulajdonosok által megbízott társasházkezelőkkel állnak szerződésben, a ház pedig a befolyt összeget szabadon felhasználhatja. A másik módszer az építési háló elhelyezése, amelyet csak időszakosan, a felújítás időtartamára lehet kifeszíteni. Az ilyen állványzat alapesetben három hónapig maradhat a helyén, utána el kell távolítani. Ez a módszer főleg belvárosi házak esetében elterjedt; ezekre a helyekre hagyományos óriásplakát elhelyezését nem is engedélyezik.
Tetőtér és üzlethelyiség
A társasház úgy is dönthet, hogy eladja a tetőterét − már amennyiben ez jogilag és műszakilag is lehetséges. A tetőteret építő vállalkozó az ingatlanért cserébe általában meghatározott felújítási munkálatokat végez (pl. rendbe teszi a lépcsőházat, vagy épít egy liftet), a társasház pedig, nem utolsósorban, kap egy új tetőt. Olyan megállapodás is lehetséges, hogy a tetőteret építő cég meghatározott összeget fizet a társasháznak. Ha van a ház közös tulajdonában lévő szuterén vagy tároló, annak bérbeadásán is el lehet gondolkozni. A kiadásból származó fix összeg szintén a közös kasszát gyarapítja.
