A környezetbarát irodai működtetés lényege, hogy a cégek a lehető leghatékonyabb erőforrás-felhasználással és hulladékcsökkentéssel minimalizálják irodai tevékenységünk negatív környezeti hatásait. Gyakran emlegetett példa az iroda környezeti hatásainak méréséről az az adat, amely szerint egy számítógépből és monitorból álló
| Zöld Iroda Verseny |
| Idén ismét megrendezik a Zöld Iroda Versenyt, amelyet kiállítással is egybekötnek. A versenyre bármely olyan vállalat, hivatal, vagy intézmény nevezhet, amely irodai munkát folytat. A díjra négy éve pályázhatnak Magyarországon a már környezet- és emberbarát módon üzemeltetett irodák, valamint azok a cégek, amelyek át szeretnének térni a zöld irodaműködtetésre. |
munkahely, ha bekapcsolva hagyjuk éjszakára, évente egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, miközben Magyarország szén-dioxid kibocsátása évente 60−70 millió tonna körül mozog − mondja Rémi Couture, a Colliers Ingatlanügynökség szakértője. Az energiatakarékos és intelligens irodatechnikai berendezések megválasztásával, a papír-, energia- és vízfelhasználás optimalizálásával, az irodaszerek, takarítószerek beszerzésénél környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az irodabútorok gondos kiválasztásával, az iroda levegőminőségének optimalizálásával ráadásul úgy érhető el jelentős pénzügyi megtakarítás, hogy közben növelhető a munkavégzés hatékonysága. Az anyagi megtakarítás következtében az iroda zöldítésére szánt kezdeti befektetések már akár rövid vagy középtávon megtérülhetnek.
A zöld épület – mint minősítési kritérium – lényegében jól menedzselhető ingatlant jelent. A történet nem az alternatív energiaforrások felhasználásáról szól, sokkal inkább arról, hogy környezettudatos szemszögből is végig legyenek gondolva az épület menedzselésének kérdései. A zöld épületeknek – az USA-ban bevezetett LEEDS™ minősítési rendszer alapján például – négy fokozata van: a minősítettől az ezüst-, arany illetve platina fokozatig. Ez utóbbit akkor szerezheti meg egy épület tulajdonosa, ha valóban megteremti a saját energiatermelését és -ellátását. Ez azonban már inkább presztízsberuházásnak számít, amit PR szempontból természetesen jól ki lehet aknázni. Az alap illetve ezüst minősítést viszont a legtöbb épület esetében viszonylag csekély beruházással el lehet érni. Természetesen mindemellett elsődleges szempont a működési költségek optimalizálása, hiszen a befektetői oldal számára is fontos, hogy jól menedzselhető ingatlanba fektesse pénzét, miközben a bérlők számára sem elhanyagolható kérdés, ha a bérleti díjhoz tartozó szolgáltatási költségek négyzetméterenként 15−17 százalékkal is csökkenthetők.
