Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés.

A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

Budapesten belül is nagyok az eltérések, mert bár a fővárosban 524 ezer forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben – például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban – átlagosan legalább 700 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Vannak olyan városrészek is – többek között a XXIII. és XXI. kerület –, ahol 350 ezer forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.

A fővároson kívül jóval kedvezőbbek az árak: a közép-magyarországi régióban található városokban 318-343 ezer forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220-267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139-247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét.