Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára két, mától hatályos rendeletmódosítást ismertetett szerdán. Egyrészt bevezetik a nyilatkozati elvet, amelynek az a lényege, hogy az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. Az ügyintézési határidők rövidülnek, a már megkezdett otthonbővítésekre is lehet támogatást kérni, továbbá a külföldről hazatérő, itthoni tb-jogviszony nélküli magyar családok is kaphatnak csokot.

A statisztikák szerint eddig 68 ezer család vette igénybe a csokot 189 milliárd forint összegben. A jegybank két éve még úgy becsülte, hogy 270 ezer akarja felvenni. A támogatási keret felülről nyitott, az minden, a kritériumoknak megfelelő család számára elérhető. Novák szerint a két kormányrendelet módosítását a kritikákat megfontolva tették meg. A változtatások részleteit ismertetve elmondta, március 15-e után a csok banki igénylésénél egy egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményeikről.

A csokot a hazatérő családok is igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít. Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, továbbá akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig. Március 15-étől a bankoknak is gyorsabban kell elbírálniuk az igényléseket, így 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezéseknél pedig 60 nap a határidő. A csok iránti igény benyújtására két hónappal több idejük, azaz fél évük lesz a családoknak.

A banki szempontból hitelképtelen fiatalok számára jelent változást, hogy a jövőben a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybe vételének nem lesz időbeni korlátja. A fontos változások közé tartozik az is, hogy március 15-étől minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona; eddig ezt csak az új lakást szerző családok tehették meg.

Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is. Eszerint mindenki, aki építkezik, és 27 százalékos áfakulcsos számlát nyújt be, kérheti – 5 millió forintig – az adóvisszatérítést. Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik továbbá a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre. Azok a családok, akik korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott "szocpolt".

A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint áremelkedéshez vezetett a csok: 2015 és 2017 között az újépítésű lakások ára átlagosan 12 százalékkal emelkedett. A csok összegét a megemelkedett telekárak és az építőipari munkaerőhiány miatt megugrott építkezési költségek gyakorlatilag annullálják. Kritikusai szerint lényegében csak a háromgyerekes, tehetős családok jártak legjobban az új támogatással.