A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. bérlőinek nagyjából kilencven százaléka, összesen 28 500 család választotta az egyösszegű vagy részletfizetéses visszavásárlás lehetőségét idén október elsejéig. Közülük 6 400 bérlő ráadásul úgy nyilatkozott, hogy egy összegben fizet az ingatlanért – írja az Mfor.hu a NET adatközlésére hivatkozva.

A részletfizetést választók közül közel 18 ezer bérlő nyilatkozatának feldolgozása lezajlott. Az eszközkezelő szerint azok, akik hiánytalanul nyilatkoztak a visszavásárlásról, már tulajdonjogot is szereztek.

Az eszközkezelőtől kapott tájékoztatás szerint 650 család semmilyen nyilatkozatot nem tett eddig. Azok a bérlők egyébként, akik nem élnek a visszavásárlás lehetőségével vagy nem nyilatkoznak, továbbra is bérlők maradnak. Márciustól a korábbi tájékoztatás szerint korábbi lakbérük háromszorosát kell fizetniük.

Az eszközkezelőt a kormány 2011-ben hozta létre elsősorban a bedőlt deviza-ingatlanhitelesek megmentésére: a hitelesek felajánlhatták lakásukat az eszközkezelőnek, amit az megvett, a (volt) tulajdonosok bérlőként maradhattak a lakásukban, így nem kerültek utcára. A program lezárásáról 2018 végén döntött a parlament.

Nem meglepő, hogy a bérlők nagy része a visszavásárlás mellett döntött, a feltételek ugyanis rendkívül kedvezőek. Ami az egy összegben visszavásárlókat illeti:

• Az ingatlant azon az áron vásárolhatják vissza, amennyiért az állam anno tőlük megvette, más szóval több évvel ezelőtti értékén, miközben az ingatlanpiac pörög, az árak meredeken nőttek.
• A vételárból lejön a NET-nek 2018 végéig fizetett bérleti díj. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy az ezt az opciót választó bérlők eddig tulajdonképpen nem bérleti díjat fizettek, hanem előtörlesztették a visszavásárlást, más szóval gyakorlatilag ingyen laktak az ingatlanban (mármint bérletidíj-mentesen, közös költséget, rezsit persze kellett fizetniük).
• A bérlők további kedvezményre jogosultak az ingatlan elhelyezkedésének függvényében. A budapesti, agglomerációbeli, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban található ingatlanok árából 15 százalék; egyéb vidéki városokban 25 százalék; községekben 35 százalék.
• Utóbbi kedvezmény fejében a kedvezmény mértékéig az állam javára bejegyzett jelzálogjog és 5 évig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, így az ingatlant nem lehet eladni, elajándékozni stb., nem lehet rá hitelt felvenni. Viszont a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törölhető a kedvezménynek megfelelő összeg megfizetése esetén.

Ami a részletfizetést választó bérlőket illeti:

• A vételár szintén az az összeg, amiért a NET anno megvette az ingatlant, szintén beszámít a 2018 végéig kifizetett bérleti díj.
• Ugyan a bérlők részletre veszik meg az ingatlant, az állam semmiféle kamatot nem számít fel. A törlesztés futamideje maximum 30 év lehet, évtizedes időtávon a vételár és a havi törlesztőrészlet alaposan el fog inflálódni, az ügyfélnek mégsem kell majd többet fizetnie. Például, ha húsz év múlva a most megállapított 10 ezer forintos havi törlesztő csak két zsömlét fog érni, akkor is csak havi 10 ezer forintot kell majd fizetni.
• A havi törlesztő a mostani bérleti díjjal lesz azonos, kivéve, ha így nem férne bele a törlesztés a maximum 30 éves futamidőbe. A NET-es ingatlanok bérleti díja jelenleg átlagosan 11 160 forint.

Mindezért cserébe a vételár teljes összegének megfizetéséig az állam javára bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, vagyis a részletfizető ügyfelek nem fogják tudni eladni, elajándékozni stb. az ingatlant, és hitelt sem vehetnek fel rá. A részletfizetéssel hat hónapot lehet majd büntetlenül csúszni, utána az ügyfélnek egy összegben kell kifizetnie a vételárat, ha nem akarja, hogy kihúzzák alóla az ingatlant.

Sőt, egy augusztusi módosításnak köszönhetően a bérlők akár csokot (családok otthonteremtési kedvezménye) is igénybe vehetnek, ha egy összegben vásárolják vissza ingatlanjukat. Az egyéb kedvezményekkel együtt sokan lehetnek, akik így ingyen kapják meg a lakást.