A küszködő lakáshitelesek lerohanták a mentőprogramot kapuzáráskor

A kormány egy március 5-ei határozattal 6,3 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben a bedőlt hiteles ingatlanok állami felvásárlására, és így a hitelesek megmentésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) számára „ingatlanvásárlások és ingatlanberuházások” céljára. Az adósmentő program részben véget ért, az eszközkezelő új ingatlanokat már nem vásárol, az erről rendelkező törvényjavaslatot november 21-én terjesztették az országgyűlés elé. A milliárdos átcsoportosításra azért volt mégis szükség, mert a november 21. előtt beadott belépési szándéknyilatkozatokat a NET és a bankok még befogadták, ennek eredményeképp a NET 2019-ben további 1850 ingatlant vesz meg – közölte a hvg.hu-val Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter sajtóosztálya.

Horváth Szabolcs

A plusz 1850 ingatlan nagyon nagy szám, legalábbis ahhoz képest, hogy az eszközkezelő fennállása során összesen 36 ezer ingatlant vásárolt. Ahhoz képest mondjuk már kevésbé, hogy még mindig van az országban körülbelül 80-90 ezer, a válság előtt kötött, mára bedőlt lakáshitel-szerződés, ezekben az ingatlanokban 300-400 ezer ember lakik. 2018-ban novemberig szűk 2274 kilakoltatás történt, 2016-ban 3474, 2017-ben pedig 3667 – írta meg az atv.hu. Bártfai-Mager Andrea sajtóosztálya korábban a HVG-nek azzal indokolta az eszközkezelő-program lezárását, hogy az „átmeneti eszköz és krízismegoldás volt a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére”.

Sok bérlőnek egyéb adóssága van, nem akar ingatlant a nevére venni

A mentőprogram vége nem csak azt jelenti, hogy a NET (az utolsó rohamban érkezetteket leszámítva) már nem vásárol több ingatlant. A felvásárolt, és a volt tulajdonosoknak kedvezményes áron bérletbe kiadott lakásokat és házakat a NET visszavásárlásra kínálja a bérlőknek, akiknek most kell eldönteniük, hogy megvásárolják-e egy összegben, kedvezményes áron vagy részletfizetéssel az ingatlant, esetleg maradnak bérlők változatlan kondíciókkal. A visszavásárlás feltételeivel kapcsolatban több bérlő fogalmazott meg kérdéseket, a részletekről a NET az alábbi tájékoztatást adta a hvg.hu-nak:

• A visszavásárlás feltételeiről szóló tájékoztató levelet minden bérlő megkapja 2019. március 31-ig, az ügyfeleknek 60 napon belül kell nyilatkozniuk, melyik opciót választják – a nyilatkozat elmulasztásáért komoly szankció jár, a bérleti díj háromszorosára emelése. A NET Zrt. szerint várhatóan május végétől indulnak a szerződéskötések.
• Azoknak a bérlőknek, akik egy összegben visszavásárolják az ingatlanjukat, a szerződés aláírásától kezdődően 120 napjuk lesz a pénz leszurkolására, tulajdonjoguk bejegyzéséről a NET a vételár kifizetése után „haladéktalanul” gondoskodni fog. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az egy összegben fizető bérlőknek szeptember végéig kell összeszedniük a pénzt, ha május végén kötik meg a szerződést. Amennyivel később kerül sor a szerződéskötésre, annál több idejük marad fizetni. A szerződéskötés végső határideje december 31.
• A részletfizetést választó bérlők tulajdonjoga 2019. október 1-ével fog életbe lépni.
• A részletfizetőknek a vételár előtörlesztésére a futamidő végéig lesz lehetőségük, méghozzá költségmentesen.

Stiller Ákos

Sok bérlő panaszkodik arra, hogy nem tud élni sem az egyösszegű, sem a részletfizetéses visszavásárlással, mert egyéb, végrehajtható adóssága van, és ha ingatlan kerül a nevére, akkor arra ezt az adósságot rá lehet terhelni. A NET arra hívta fel az ilyen helyzetben lévő bérlők figyelmét, hogy az ingatlant közeli hozzátartozójuk is megvásárolhatja, azonos feltételekkel.

Ha ezt a lehetőséget választják, akkor nem az ő nevükre kerül az ingatlan, így az ő adósságukat sem lehet majd ráterhelni. Továbbá emlékeztettek rá, hogy a NET ügyfelei nem kevés segítséget kaptak és kapnak: „amikor az állam megvásárolta a bajba jutott devizahitelesek lakásait, akkor

megszabadította őket a banki jelzáloghitelüktől

(az adósok átlagosan 9 millió forint hitel visszafizetése alól mentesültek). További jelentős segítséget jelent, hogy az ingatlan visszavásárlása során a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli.”

Kedvező feltételek

A bérlők egyébként a fentieken túl rendkívül kedvezményes áron vásárolhatják vissza az ingatlanjaikat.

Ami az egy összegben visszavásárlókat illeti:

• Az ingatlant azon az áron vásárolhatják vissza, amennyiért az állam anno tőlük megvette, más szóval több évvel ezelőtti értékén, miközben az ingatlanpiac pörög, az árak meredeken nőttek.
• A vételárból lejön a NET-nek 2018 végéig fizetett bérleti díj. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy az ezt az opciót választó bérlők eddig tulajdonképpen nem bérleti díjat fizettek, hanem előtörlesztették a visszavásárlást, más szóval gyakorlatilag ingyen laktak az ingatlanban (mármint bérletidíj-mentesen, közös költséget, rezsit persze kellett fizetniük).
• A bérlők további kedvezményre jogosultak az ingatlan elhelyezkedésének függvényében. A budapesti, agglomerációbeli, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban található ingatlanok árából 15 százalék; egyéb vidéki városokban 25 százalék; községekben 35 százalék.

Utóbbi kedvezmény fejében a kedvezmény mértékéig az állam javára bejegyzett jelzálogjog és 5 évig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, így az ingatlant nem lehet eladni, elajándékozni stb., nem lehet rá hitelt felvenni. Viszont a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törölhető a kedvezménynek megfelelő összeg megfizetése esetén.

Ami a részletfizetést választó bérlőket illeti:

• A vételár szintén az az összeg, amiért a NET anno megvette az ingatlant, szintén beszámít a 2018 végéig kifizetett bérleti díj.
• Ugyan a bérlők részletre veszik meg az ingatlant, az állam semmiféle kamatot nem számít fel. A törlesztés futamideje maximum 30 év lehet, évtizedes időtávon a vételár és a havi törlesztőrészlet alaposan el fog inflálódni, az ügyfélnek mégsem kell majd többet fizetnie. Például ha húsz év múlva a most megállapított 10 ezer forintos havi törlesztő csak két zsömlét fog érni, akkor is csak havi 10 ezer forintot kell majd fizetni.
• A havi törlesztő a mostani bérleti díjjal lesz azonos, kivéve, ha így nem férne bele a törlesztés a maximum 30 éves futamidőbe. A NET-es ingatlanok bérleti díja jelenleg átlagosan 11 160 forint.

Mindezért cserébe a vételár teljes összegének megfizetéséig az állam javára bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, vagyis a részletfizető ügyfelek nem fogják tudni eladni, elajándékozni stb. az ingatlant, és hitelt sem vehetnek fel rá. A részletfizetéssel hat hónapot lehet majd büntetlenül csúszni, utána az ügyfélnek egy összegben kell kifizetnie a vételárat, ha nem akarja, hogy kihúzzák alóla az ingatlant.

A konferenciaközpont tényleg megy a levesbe

Visszatérve a 6,3 milliárd forintos átcsoportosításra, az összegből egy milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból érkezett. A legnagyobb szelet, 5 milliárd forint pedig a budapesti konferenciaközpont megvalósítására betervezett keretből.

Pontosan szólva a pénz nem a keretből érkezett, hanem maga az egész keret került át az eszközkezelőhöz. Ezzel immár biztos: a konferenciaközpontból 2019-ben (sem) lesz semmi. A központ a Müpa és a Nemzeti Színház között épült volna fel, megvalósítása évek óta csak döcög. 2015-ben közbeszerzésen a Finta Stúdió nyerte el a lehetőséget, hogy megtervezze a 4-5 ezer fős létesítményt. Aztán 2018 őszén kormányhatározat rendelkezett egy 3-4 ezer fős rendezvényközpont (nem kongresszusi vagy konferenciaközpont!) tanulmánytervének elkészítéséről, méghozzá ugyanoda, és a Művészetek Palotájával összehangolva – számolt be róla a HVG.

Máté Péter

A Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba ahhoz a körhöz tartozik, amelyben a rendezvényszervezésből diplomázott Orbán Ráhel is osztja tanácsait a magyarországi turizmus irányítóinak. Miután pedig a Müpát a kormány egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Zoboki Gábor tervezte, közbeszerzési kötelezettségek ide vagy oda, a bennfentesek már tudni vélik, hogy az újabb épület kitalálását is Zobokira bízzák. Már csak azért is, mert a kormányhatározat szerint a tervezéskor ki kell aknázni a két épület közös üzemeltetésében rejlő előnyöket.

„Nem tudom értelmezni a döntést, de nem mondtam le róla, hogy megépüljön az ország számára rendkívül fontos kongresszusi központ” – mondta a HVG érdeklődésére Finta József építész.