Az áfával próbált trükközni egy butikos, de a bolt saját, Facebookra feltöltött videója lebuktatta a NAV-nál

Üzletfelújításhoz kapcsolódó számlák áfatartalmát szerette volna visszaigényelni egy ruházati vállalkozás, de a NAV-nak gyanús lett, hogy a levonásba helyezett, tízmillió forint értékben és hárommillió forint áfatartalommal kiállított számlákat egyetlen cég bocsátotta ki, holott a munkálatok elvégzéséhez széleskörű, például építőipari, belsőépítészeti és termékkörhöz kapcsolódó ismeret is kell, ami egy cégen belül aligha összpontosulhat.

A vállalkozó a NAV ellenőrzésekor nem tudott átadni a számlákhoz kapcsolódó iratanyagot, mivel a többmillió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum nem készült. Ugyanakkor az állítólagos kivitelező tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat.

A nyomozás során az is kiderült, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek sem volt nyoma.

A ruházati vállalkozás képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkák a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban lezajlottak. A revizorok azonban az üzlet Facebook-oldalán egy olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és ebben már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be. Ráadásul a butik pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok. Ezek alapján a NAV megállapította, hogy az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.

Később a vállakozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk pedig a legegyszerűbb kérdésekre is (mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne) egymásnak ellentmondó válaszokat adtak.

A NAV munkatársai végül megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk nem vonható le. A vállalkozás a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított 9,3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot a vállalkozás később megfizette.

(Nyitóképünk illusztráció)