Tetszett a cikk?

Az európai uniós népszavazásról szóló közvélemény-kutatások az igenek arányát többnyire eltalálták, ugyanakkor a részvételt sokkal magasabbra jelezték legutóbbi felmérésükben. A kutatóintézetek vezetői szerint az alacsony részvétel többek közt azzal magyarázható, hogy sokan biztosra vették a szavazás eredményét.

"A népszavazási részvétel felmérése nagyon kényes dolog, ezért ezt az adatot nem is lehet igazán előrejelzésként venni" - nyilatkozta Hahn Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója, hozzátéve: az uniós népszavazás előtt egy héttel az általuk megkérdezett emberek 70 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni. Mivel azonban a felmérés az igenek arányát 80-85 százalék közé becsülte, sokan érezhették azt, hogy a népszavazásnak nincs igazi tétje, így nem mentek el szavazni. Hahn Endre úgy véli, hogy az alacsony részvételre hatással lehetett az is, hogy szombaton tartották a szavazást. Az igazgató hangsúlyozta: személyesen több embernél tapasztalta azt a gondolkodásmódot, hogy az emberek nem érezték, lenne igazi tétje a szavazásnak.
Kolosi Tamás, a Tárki Társadalomkutatási Rt. elnöke szerint alapvetően két okra vezethető vissza, hogy nem mentek el annyian szavazni a népszavazáson, mint ahányan előre jelezték. Egyrészt sokan már úgy gondolták a magas részvételi előrejelzés miatt, hogy a népszavazás már lefutott dolog. Másrészt a népszavazás azért nem tudott mindenkit mozgósító nemzeti üggyé válni, mert a politikai pártok sok tekintetben pártcélra próbálták kihasználni a népszavazást. Kolosi Tamás úgy látja: a kormánypártok sokszor úgy kommunikáltak, hogy aki a népszavazáson igennel szavaz, az a kormányra is szavaz, az ellenzéki pártok pedig sokszor nagyon kétértelmű üzeneteket küldtek. A Tárki márciusban végzett felmérésében 75-85 százalék közöttire becsülték a támogatottságot; a megkérdezettek 60-70 százaléka mondta, hogy elmegy szavazni.
Levendel Ádám, a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet vezetője elmondta, hogy az igenek arányát a népszavazáson 80 százalékra tették, viszont nem mérték a részvételi arányt. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy a közvéleménykutatók attitűdöket, magatartásokat mérnek és nem esetleges jövőbeni cselekvéseket, mint például a részvételi arányt a népszavazáson.
A Magyar Gallup Intézet vezetőjét az MTI-nek nem sikerült elérnie. A közvélemény-kutató ezerfős márciusi felmérése során a megkérdezettek 74 százaléka jelezte a népszavazáson való részvételi szándékát. A teljes népességre vonatkozóan az EU-tagság támogatottsága e felmérés alapján 64 százalék, az ellenzők aránya 16 százalék.
A szombati referendumon a választásra jogosult állampolgárok 45,62 százaléka jelent meg és az érvényesen szavazó választók 83,76 százaléka voksolt igennel. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!