A kabinet szerdai ülését követő szóvivői tájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter elmondta: a kormány és a főváros közötti költségmegosztás az első szakaszra vonatkozóan 70-30 százalékos lesz. A beruházás áfa nélkül 195 milliárd forintba kerül, amihez az EIB 875 millió euró hitelt biztosít. A kölcsön futamideje 25 év, hétéves türelmi idővel.
A kormányülésen részt vevő Demszky Gábor főpolgármester elmondta: az első szakasz munkálatai várhatóan 2007-2008-ra fejeződnek be; főváros reményei szerint a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti szakasz finanszírozásáról még a jövő év végén, legkésőbb 2005 elején megszületik a döntés.
Csillag István közlekedési és gazdasági miniszter kiemelte: a szerdai kormánydöntésből is látható, hogy a kabinet a következő években prioritást ad az infrastrukturális beruházásoknak. A tárca vezetője szerint a döntés azért is fontos, mert a leendő 4-es metró Budapest és a főváros környéki agglomeráció közötti kapcsolatot segíti, illetve a fővároson való szabad átjutást biztosítja majd.
A Fidesz szerint nem minden szempontból felel meg a célnak az a nyomvonal, amely mellett a 4-es metró építése ügyében a kormány döntött. Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke úgy véli: üdvözlendőbb lenne, ha a 4-es metrót a budaörsi virágpiacnál kezdenék el építeni, és a szakasz a Bosnyák térig tartana. A politikus szerint a kormány által kijelölt nyomvonal nem éri el a nagyobb budapesti lakótelepeket.
A kormány mai döntése egy több mint ötéves vitát zárt le. A Fővárosi Közgyűlés 1992 szeptemberében döntött úgy, hogy a kormánnyal közösen nemzetközi tendert hirdet a 4-es metróvonal építésére. Még ez év novemberében az Antall-kormány jóváhagyta a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Kálvin tér-Etele tér közötti első szakaszának megépítését, meghívásos tenderkiírás alapján. Az akkori kabinet döntése alapján a metróépítés tőkeszükségletét az államnak, a kamatokat a fővárosnak kellett volna állnia. Az első tenderkiírásra 1992 decemberében került sor: a pályázatra négy cég, illetve konzorcium jelentkezett, két év múlva azonban érvénytelenítették a tendert. 1993 májusában az Antall-kormány úgy döntött, hogy az 1996-ra tervezett budapesti világkiállításra nem épül meg a metró újabb szakasza.
1995 márciusában a Horn-kormány újabb metrótendert kiírásáról döntött, és szeptemberben megkezdték a 4-es metróvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését. 1996 szeptemberében a Horn-kabinet „számos bizonytalansági tényező miatt” nem fogadta el a metróvonal Kálvin tér és Etele tér között szakaszának megépítésére vonatkozó, az államadósság törlesztéseként tett orosz ajánlatot. 1997 januárjában ismertették az új - a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti - metróépítés részleteit. Eszerint az összberuházás 1996-os árakon számítva 514 millió ECU, ebből 64 millió ECU-t, mintegy 13 százalékot a Phare-program finanszíroz. A Horn-kormány 1997-es döntése szerint Budapest negyedik metróvonalának - 7,3 kilométer hosszan, 10 megállóhellyel - 1998 második felétől 2003-ig a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között kellett volna megépülnie. A 140-160 milliárd forintos beruházás 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezte volna. Lotz Károly közlekedési miniszter 1997 decemberében azonban bejelentette: a Horn-kormány az 1998-ra tervezett kétmilliárd forint helyett csak kétszázmilliót ad a metróra 1998-ban. 1998 márciusában a Horn-kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy a dél-budai metró-beruházással kapcsolatos hitelfelvételi tárgyalásokon a szerződéskötéseknél garanciát vállaljon. 1998 áprilisában a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a metró első szakaszának (1996-os árakon) 120 milliárdba kerülő finanszírozási tervét. Ezt követően áprilisban Budapesten aláírták a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal felépítéséhez szükséges hitel- és állami garanciaszerződéseket.
1998 szeptemberében a Fővárosi Önkormányzat elfogadta a 4-es metró nyomvonalának módosítási javaslatát. Októberre elkészültek az engedélyezési tervek is, novemberben azonban az Orbán-kormány úgy döntött: nem vesz részt a beruházásban. Novemberben a Fővárosi Önkormányzat szerződésszegés miatt bírósághoz fordult. 1999 áprilisában a metró ügyében első fokon a Fővárosi Önkormányzat nyert a magyar állammal szemben azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a kormány jogellenesen mondta fel 1998 novemberében a metró költségeinek fedezéséről kötött szerződést. 1999 júniusában a Fővárosi Bíróság jogerősen helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisi ítéletét; eszerint érvénytelenné vált a 4-es metróvonal (DBR) megépítésével kapcsolatos szerződés felmondása. Az indoklás szerint a felmondására sem maga a szerződés, sem a jogszabályok nem adtak lehetőséget, hiszen a magyar állam is a többivel egyenrangú szerződő fél és nem élvez előjogokat. Az Orbán-kormány a döntés ellenére megerősítette korábbi álláspontját: nem vesz részt a 4-es metró megépítésében.
2000 márciusában a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán megkezdődött a második metróper, melyben a Fővárosi Önkormányzat felperesként a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal, az Etele tér-Baross tér közötti első szakaszának megépítésére vonatkozó megállapodás teljesítését perelte. A második metró-perben a Fővárosi Önkormányzat arra kérte a bíróságot: kötelezze a magyar államot a szerződés utólagos teljesítésére, továbbá a késedelmes teljesítés miatti kártérítésre (ez összesen mintegy 83 milliárd forintos követelést jelentett). 2000 szeptemberében a Fővárosi Bíróság metró-perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint az alperes magyar államnak 26,5 milliárd forintot és annak kamatait kell megfizetnie a felperes Fővárosi Önkormányzat részére. A kormány a magyar állam nevében eljárva fellebbezéssel élt. 2001 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság a metró-perben kihirdetett jogerős ítéletével elutasította a felperes Fővárosi Önkormányzat keresetét, így az alperes magyar államnak nem kellett megfizetnie az összességében 100 milliárd forint nagyságrendű követelést.
2002 novemberében László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor Budapest főpolgármestere Wolfgang Roth-tal, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével megállapodtak abban, hogy 2002. november végéig a Pénzügyminisztérium és a főváros közösen elkészíti a 4-es metró finanszírozásának részletes tervét. (MTI)