Mádl Ferenc értelmezést vár az Alkotmánybíróságtól három kérdésben, egyebek mellett abban, hogy köteles-e minden esetben aláírni az újratárgyalt törvényt - közölte Becker Pál, az államfő hivatalvezetője, aki szerint a kérdések elvi helyzetekre vonatkoznak, de tudni szeretnék, hogyan kell cselekedni konkrét esetben. Az államfő választ vár arra: az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget újratárgyalási kötelezettségének. Kimeríti-e ezt, hogy a visszaküldést követő néhány órán belül, viszonylag rövid vita után a parlament változtatás nélkül elfogadja a törvényt? - tette fel a kérdést a hivatalvezető. Kérdés az is, hogy a házszabály megfelel-e az alkotmány vonatkozó szakaszának."A házszabály szerint a szabályozás alapelveiről az általános vita keretén belül kell tárgyalni, és nem a részletes vita keretén belül" - mondta a hivatalvezető, hozzátéve: álláspontjuk szerint a házszabály ellentmondásban van az alkotmányban a köztársasági elnöknek biztosított jogkörrel.
Mádl Ferenc választ vár arra is, hogy köteles-e a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldött törvényt elfogadás után minden esetben aláírni. Mi történik akkor, ha az újratárgyaláskor alkotmányellenes passzusok kerülnek a törvénybe, vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában, a szavazáskor jogszabályokat sért? - ismertette a kérdést Becker Pál, aki közölte: értelmezésük szerint az alkotmány vonatkozó bekezdése minden esetben biztosítja a köztársasági elnöknek az alkotmányossági vétót. Az újratárgyalt törvényt az államfő köteles aláírni és azt követően öt napon belül kihirdetni. Az alkotmány egy másik bekezdése szerint viszont aláírás előtt a köztársasági elnök véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak a törvényt, ha annak valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja.
Mádl Ferenc arra is választ vár a testülettől, hogy pontosan mi annak az alkotmányos rendelkezésnek a tartalma, miszerint a köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlés és bizottságai ülésén. Becker Pál szerint a konkrét okot a kérdésre az jelenti, hogy a visszaküldött kórháztörvény vitájára az államfőt nem hívták meg, így nem volt lehetősége arra, hogy érveit kifejtse a törvény visszautasításával kapcsolatban. Mádl Ferenc nem kapta meg a házszabályban előírt határidőn, két napon belül a múlt hétfői rendkívüli ülés napirendi pontját - közölte a hivatalvezető, aki szerint a parlament ülésére szóló meghívást nem helyettesíti az a fax, amelyben az államfőt az alkotmányügyi bizottság ülésére hívták meg.
Az Országgyűlés elnöke a kórháztörvény újratárgyalását napirendre tűző rendkívüli ülés összehívásakor a házszabály vonatkozó bekezdésének megfelelően járt el, "figyelemmel a kormány kezdeményezésében foglaltakra, valamint a parlament határozatképességének biztosítására" - közölte a házelnök hivatala, amely arra reagált, hogy Mádl Ferenc hétfőn levélben tájékoztatta Szili Katalint: gondoskodott a kórháztörvény kihirdetéséről, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a rendkívüli ülés összehívásának és megtartásának körülménye miatt.
Szili Katalin a házszabály azon bekezdésének megfelelően járt el, amely szerint "a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia" - áll az Országgyűlés elnökének közleményében, amely szerint "az Országgyűlés elnöke tiszteletben tartja a köztársasági elnöknek azt a döntését, hogy jogkörének gyakorlásával összefüggésben alkotmányértelmezés iránti indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz" - fogalmaz a közlemény.
Mádl Ferenc a kórháztörvény mellett aláírta a pártok finanszírozásáról, valamint a pártalapítványokról szóló törvényt is. Az államfő mindkét aláírt jogszabályt hétfőn elküldte Szili Katalin házelnöknek. (MTI)