A jogszabály szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport vallási vagy világnézeti meggyőződése, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása vagy életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. A négy egyház korábban már közös beadványban kérte a kormányzattól, hogy a törvény ne terjedjen ki egyházi jogi személyekre.



"A négy egyház közötti egyeztetés pillanatában vagyunk" – nyilatkozott a közös beadványról Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára csütörtökön. Az esélyegyenlőségi törvény bevezetésével "lehetetlen helyzetbe hozzák az egyházakat, amelyek belső szabályozásuk szerint alkalmaznak pozitív diszkriminációt", míg a jogszabály erre nem ad lehetőséget – nyilatkozott korábban Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, nehezményezve, hogy a törvény hatálya nem terjed ki "az egyházi jogi személyeknek az egyházak hiteléti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira”.



A Károli Gáspár Református Egyetem kari tanácsa nemrég kizárt egy, homoszexualitását nyíltan vállaló ötödéves hallgatót az intézményből, ezt követően azonban a Fővárosi Bíróság később megsemmisítette a kari tanács határozatát.



(MTI)