Az ügyészség annak a két szkinhed zenekarnak a tagjait vádolta meg, akik 1999. február 13-án, az 54 évvel korábban, a budai Várból történt kitörés közben elhunyt magyar katonák emlékére megrendezett úgynevezett becsület napján léptek fel Budapesten a Viking klubban. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, hárman közülük még azt is, hogy egyáltalán felléptek volna a koncerten.



Hétfői perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, a védők ugyanakkor bűncselekmény hiányában felmentést.



A PKKB az első-, másod-, harmadrendű vádlottak esetében úgy ítélte meg, hogy nem bizonyított, elkövették-e egyáltalán a terhükre rótt cselekményt, ezért felmentette őket. Ugyanakkor a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottakat a bíróság közösség elleni izgatás miatt egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az első-, másod- harmad-, illetve hatodrendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett az ítélet, a negyed- és ötödrendű vádlottak védői fellebbeztek, így ügyükben a Fővárosi Bíróság dönt majd másodfokon.



Az eljárás adatai szerint a Viking klubban a magyarországi zsidóságra utalva többek között elhangzott: "szemét dögök, országunkon élősködő rohadék zsivány horda", "megkapta részét, amire vágyott/kezében tartja Magyarországot/ők azok, akiknek mindent szabad/ (...) küzdj ellenük, védd magad".



A hétfői perbeszédek során az ügyvédek közül volt, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy védence az elmúlt évek során megváltozott, zenekarát feloszlatta, családot alapított és dolgozik. Egy jogállamban pedig a büntetőjog elsősorban nem a megtorlás, hanem a nevelés eszköze.



A büntetőeljárás több mint fél évtizede a nemzetbiztonsági hivatal feljelentésére indult, és a bizonyítékok között szerepeltek a Viking klubban titkos adatgyűjtés során készült hang- és képfelvételek.



Az inkriminált rendezvénynek egyébként rendőri intézkedés vetett véget, melynek kapcsán a rendőrökre támadó magyar és külföldi állampolgárságú fiatalok közül többet is gyorsított eljárásban ítélt el a bíróság még 1999-ben.



A büntetőper rendhagyóan kezdődött, amennyiben az egyik védő, Grespik László az első tárgyaláson példátlan módon rákérdezett a bíró származására, azzal, hogy amennyiben zsidó, úgy neki védence érdekében elfogultsági kifogással kell élnie. Emiatt a fővárosi főügyész kezdeményezésére ügyvédi kamarai fegyelmi eljárást indítottak Grespik László ellen, ami azonban elmarasztalás nélkül zárult. Ugyanis a kifogásolt felvetést Grespik László védői tevékenysége során tette.