Az elmúlt hónapok adatait nézve meglehetősen képlékenynek bizonyult az MSZP támogatottsága. November végén – a népszavazás kampányidőszakában, de még a tévéviták előtt – a tavaly nyári hónapokra jellemző főlénnyel vezetett a Fidesz az MSZP előtt. Ugyanakkor az eredménytelen népszavazást követően az MSZP ismét magára talált, és a november végén regisztrált 25 százalékról február elejére 34 százalékra növelte a választásra jogosultak körében híveinek táborát. (A Marketing Centrum legutóbbi felmérése január 28. és február 1. között készült.)

A Fidesz támogatottsága mindeközben alig változott, és az MSZP erősödése a bizonytalanok arányának csökkenésével van szink-ronban. Mindez azt jelzi, hogy a népszavazási kampány elbizonytalaní-totta az MSZP felé orien-tálódó, de gyenge elköte-lezettségű szavazók egy részét, ám a népszavazás után új lendületet vevő kormánykommunikáció visszahozta a korábban el-bizonytalanodott támogató-kat.

Mindezzel párhuzamosan a Fidesz támogatók szavazási elszántsága is csökkent egy kicsit, és a korábbi felmérések 69 százalékával szemben pillanatnyilag csak a támogatók kétharmadának a választási részvételére számíthatna a legnagyobb ellenzéki párt.

Ugyanakkor az MSZP- tá-mogatók 70 százalékának valószínűsíthető a részvé-tele, és ez azt jelenti, hogy a „most vasárnapi” par-lamenti választáson aligha-nem több mandátumot szerezne a kormányoldal, mint az ellenzék. Már csak azért is, mert az SZDSZ-nek van esélye az 5 százalékos parlamenti kü-szöb átlépésére, miközben az MDF e pillanatban esélytelennek látszik erre. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert 2003 ősze óta minden felmérés kisebb-nagyobb arányú Fidesz győzelmet „jósolt”.

A pártpreferenciák változásai egyértelműen azokhoz köthetőek, akiket nagyon vagy legalább közepesen érdekel a politika. Ezen kívül az is megállapítható, hogy az MSZP elsősorban Budapesten és a vidéki nagyvárosokban javította a pozícióját a Fideszhez képest. A kisvárosokban és az 5000 lakosnál kisebb településeken változatlanul jelentős a Fidesz előnye. Az MSZP erősödése nem köthető valamelyik életkori csoporthoz, az viszont figyelemre méltó, hogy a 18-44 évesek körében változatlanul vezet a Fidesz, a 45 évnél idősebbek körben viszont az MSZP a népszerűbb.