Már recsegtek-ropogtak a szocialista rendszer eresztékei, de még 1989 első felében is több mint 2000 újabb célszemélyt vettek fel a megfigyeltek listájára. Összesen 165 ezer személy szerepelt a nyilvántartásokban, a megfigyeléssel pedig 8000 hálózati személyt foglalkoztatott.
Az Állambiztonsági Szolgálat (BM III. Főcsoportfőnökség) utolsó teljes félévi jelentését 1989. június 30-i keltezéssel készült. (ÁbOpNyO 1989. I. félévi jelentése 64-101/1989). Ez a hírszerzés (III/I) kivételével valamennyi csoportfőnökségre, tehát a kémelhárításra (III/II), a belső reakció elhárítására (III/III), és a katonai hírszerzésre (III/IV) egyaránt kiterjedt – idézi fel a jelentést Varga László történész, aki 1995-ben a Belügyminisztérium Iratfeltáró Bizottságának tagjaként találkozott a dokumentummal, és jegyzeteket készített róla. (Az irat egyébként az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárban ma is megtalálható.)
A jelentés szerint 1989 közepén az operatív nyilvántartóban 164 900 név szerepelt. Vagyis ennyi megfigyeltet tartottak nyilván. Ebből mindössze tizenegyen voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagjai.
Klikk a képre!  © MARABU |
A rendszer „végóráiban”, tehát még 1989 első félévében is 2029 főt vettek újonnan nyilvántartásba – emlékeztet Varga László. Ekkor még 410 személyre folyt bizalmas nyomozás, ebből a III/III-as. csoportfőnökség 155 személy, a III/II 162 személy után kutakodott. „Figyelő” ("F"-)dossziét 1212 "társadalmi rendre veszélyes" egyénről vezettek. A „szerveknél” 1364 intézményekre, üzemekre, illetve meghatározott témákra vonatkozó, úgynevezett objektum dosszié volt.
A hálózatban – figyelmen kívül hagyva a felderítést és a Határőrség felderítési osztályát - összesen 7940 főt foglalkoztattak. Közülük 1041 volt titkos munkatárs (tmt) - ők voltak a legmegbízhatóbbak, elvi meggyőződésből végezték munkájukat -, 6700 volt titkos megbízott (tmb) – még ők is többnyire elvi meggyőződésből működtek együtt –, továbbá 199 volt ügynök – őket általában kényszerrel, zsarolás útján szervezték be, illetve anyagi haszon reményében vállalták a munkát.
A hálózati személyek 95,55 százalékát tehát nem zsarolás útján szervezték be, és 22,5 százalékuk tagja volt az MSZMP-nek. A hálózati személyek közül 199 külföldi állampolgár volt. 1989 első félévében 229 új beszervezés történt, közülük 76 (33 százalék) tagja volt az MSZMP-nek. Ez a dokumentum is cáfolja azt a közkeletű legendát, hogy a párttagokat nem szervezték be – összegzi állítását Varga László.
A szolgálatok 1989. június 30-án 812 találkozási ("T-lakás") és 248 konspiratív lakást ("K-lakás") tartottak fenn. Az előbbieknél a főbérlő tudta, hogy a BM találkahelyül használja a lakást, az utóbbi titkon a BM kezelésében állt, és a hivatalos állomány tagjai színleg lakták, de szintén itt találkoztak az operatív tisztek a hálózati személyekkel.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
