A pénzügyi tárcával folytatott tárgyalások eljutottak oda, hogy az eredetileg tervezett minimálbér helyett a nemzetgazdasági átlagkeresethez kössék a hallgatói normatívákat - mondta az oktatási miniszter, s hozzátette: ezzel a felsőoktatás nem jut kevesebb forráshoz. Mint mondta, a minimálbér változása "hektikus lehet", míg az átlagbérek folyamatos változása jóval kiszámíthatóbb a felsőoktatási intézmények költségvetése szempontjából.

A tárcavezető az új jogszabály céljai között említette a minőségi képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítását, az egyenlő esélyek megteremtését, a teljesítmények többszintű honorálását, a differenciált bérezést, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítését. Magyar Bálint szerint az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatás expanzióját nem kísérte a minőségi fejlesztés. Miközben a hallgatói létszám a négyszeresére nőtt, az infrastruktúra mindössze 30 százalékkal bővült. Eközben az oktatók bérezésében az igazi teljesítmény nehezen volt honorálható.

A szaktárca vezetője a változások fő területeként jelölte meg a finanszírozási reform mellett a képzési szerkezet átalakítását, az irányítási reformot. Az új jogszabály értelmében 12 félév lesz az államilag finanszírozott időkeret, kibővülnek a hallgatói jogok. Az ösztöndíjak 2005 szeptemberétől a jelenlegi havi 7000 forintról 9100 forintra, 2006-től 11650 forintra nőnek. A kollégiumi támogatás 2005 szeptemberétől a mostani 5000 forintról 8000 forintra, 2006-tól 11650 forintra nő. Szélesedik a diákhitelprogram, amelyet uniós tanulmányok esetén is igénybe lehet majd venni, s a tandíjas képzésben résztvevők várhatóan emelt összegű hitelt kérhetnek. 

Részképzés esetén a hallgató a képzési normatíva időarányos részét "magával viheti" a külföldi intézménybe, ha az ott szerzett krediteket itthon be lehet számítani. Felsőoktatási fejlesztésekre összesen 160-170 milliárdot fordítanak a Magyar Universitas program keretében az elkövetkező három-négy évben. Az új törvény révén nagykorúsítják a felsőoktatási intézményeket, gazdálkodási kötöttségeiket feloldják. Így az egyetemek, főiskolák előirányzataikat átcsoportosíthatják, saját bevételeiket külön számlán kezelhetik, s vállalkozás, gazdasági társaság létrehozását is lehetővé teszi a jogszabály, illetve állampapírt jegyezhetnek. A miniszter elmondta: az újonnan létrehozandó irányító testületekben jelen lesz megfigyelőként a kincstár képviselője is, nehogy eltűnjön a vagyon. Magyar Bálint összegzése szerint a legmélyrehatóbb és -átfogóbb reform kezdődik meg a magyar felsőoktatásban.