"Csak egy Magyarország van, a mi Magyarországunk" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ez tehetséges, jóravaló emberek, sok-sok millió boldogabb és jobb életet élni akaró ember országa. Gyurcsány szerint csak rajtunk múlik, milyenné tesszük Magyarországot.

Úgy fogalmazott: tehetjük az indulat, a harcos füttyök országává, vagy a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely rólunk szól és amelyet azért építünk, hogy jobb legyen nekünk és gyermekeinknek. Azt mondta: vannak, akik tele vannak kétkedéssel, időnként szorongással, és vannak mások, akik tele vannak indulattal. "De ők is a miénk, mindenkire szükség van, mindenkire, mert belőlünk áll Magyarország" - fogalmazott a miniszterelnök.

Tudom, hogy mit akartok, mit akar a magyar haza, a magyar nemzet; munkát akar, nyugalmat, egy boldog életet - mondta. Hozzátette: "meg fogjuk csinálni, meg fogjátok csinálni, mind ahányan vagytok, mert nem fogunk engedni a negyvennyolcból, nem fogunk engedni a tisztesség hatalmából, a becsületből".

Gyurcsány Ferenc az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom elbukására, majd az azt követő "kiegyezésre" utalva kijelentette: a szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott. Közölte, hogy új programra van szükség, de nincs szükség sem forradalomra, sem kiegyezésre, csak megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért. "Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért" - szólított fel. A kormányfő úgy zárta beszédét: boldogságot Magyarországnak!

Heves füttykoncert kísérte a miniszterelnök ünnepi beszédét a Nemzeti Múzeumnál. Miközben Gyurcsány Ferenc beszélt, a Múzeum kerten kívül összegyűlt tömeg végig füttyel, bekiabálásokkal igyekezett elhallgattatni a szónokot. A kertben lévő emberek tapsoltak.

"Mondjál le", "Magyarország jobbat érdemel", "Gyurcsány-Haynau" bekiabálások hangzottak. Egy csoportban Árpád-sávos zászlót és Lapátra vele feliratú táblát emeltek magasba.

A helyszínt biztosító rendőrök az MTI érdeklődésére elmondták, hogy nem volt szükség rendőri intézkedésre.

Új kiegyezést sürgetett Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke kedden Veszprémben.

Egyetértésre, egy-egy közös cél megfogalmazásának bátorságára, valós szellemi teljesítményekre, a társadalmi akarat és érdek alakításának és megfogalmazásának bátorságára volna szükség, mert a 21. század Európában már nem a forradalmak és a puskaropogás korszaka - tette hozzá Dávid Ibolya a Dózsa György téren, a ´48-as emlékműnél tartott ünnepi beszédében.

Szerinte nem külső ellenség, "mi saját magunk lövünk egymásra". Az MDF elnöke hangsúlyozta: "senki és semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy kezet nyújtsunk a jövőnknek, csak mi magunk. Mert mi még egymásnak sem tudunk kezet nyújtani".

Beszédében rámutatott arra is, hogy az értékeknek és az érveknek kell versenyezni, s "ki tud többet, több hasznosat tenni a közösségért, a hazáért".

Áder János szerint ma sincs olyan erő, amely képes lenne feltartóztatni Magyarország XXI. századi polgárosodását. A legnagyobb ellenzéki párt politikusa szerint a változtatás elemi erejű igénye tette a magyar szabadság napjává 1848. március 15-ét. "A változást pedig, amit sokan akarnak, nincs erő, ami feltartóztatni lenne képes" - mondta az ellenzéki politikus.

A december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikertelensége beárnyékolja a nemzeti ünnepet - hangsúlyozta Schmitt Pál, Fidesz alelnöke kedden, a Budai Várban. A nemzeti egység dátuma mögött leselkedik a szétszakítottság fekete magyar ádventje, a rideg valóság, hogy azon a bizonyos december 5-én nem tudtunk, egy kicsivel többen lenni, mint két millióan, akik szavaztunk volna, Székelyudvarhely, Várad, Kassa, Eszék, Szabadka, Lendva, Várvidék magyar asszonyai, lányai, néhai bakái és unokáik, dédunokáik mellett, az egykori közösen kivívott magyar szabadság névtelen hősei emlékére" -  mondta a politikus.

A magyarság legmagasztosabb ünnepe mindannyiunké - hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter Egerben.

A 157 évvel ezelőtti márciusi eseményeket felidézve a forradalom talán legnagyobb üzeneteként azt fogalmazta meg: a társadalomban a változás igénye általános volt, s ha nem is ugyanolyan utat képzelt el mindenki,  a közös nemzeti célok érdekében félretették az ellentéteket.

Magyarország 15 éve a szabad világ része, s szabadságunkat nem mások ellenében, hanem a közös célok elérésére használhatjuk - zárta ünnepi beszédét a belügyminiszter, a 12 pontot idézve azt kívánva: legyen béke, szabadság, egyetértés.

Az 1848-at jellemző szolidaritást hiányolta kedden ünnepi beszédében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve úgy fogalmazott, hogy 15 évvel a rendszerváltás után vitathatatlanul demokrácia van Magyarországon, ugyanakkor a mai demokratikus szervezeteknek, politikának, sajtónak semmivel nem nagyobb a becsülete, mint például 1987-ben volt.

A város főterén, a Kossuth-szobornál elmondott beszédében a fideszes politikus utalt a december 5-ei népszavazáson történtekre, és kitért arra, hogy "soha nem látott létszámleépítés" fenyegeti az egyetemeket, de ez senkit nem késztet arra, hogy valamit tegyen".

"Ma a szolidaritás eszménye egyáltalán nincs meg sem magunkkal, sem a határon túl élőkkel kapcsolatban" - mutatott rá a polgármester.

Kósa beszédében úgy fogalmazott: Debrecent példátlan provokáció érte. Március 15-re virradóan ismeretlen tettesek horogkereszteket festettek a debreceni Petőfi-szobor talapzatára, a Kálvin téri Kölcsey-szoborra, a Bem téri Országzászló talapzatára és festékkel öntötték le Nagysándor József 1848-49-es honvédtábornok emléktábláját a hadkiegészítő-parancsnokság falán.

"Ma Magyarország ilyen morális állapotban van" - fűzte hozzá a történtek kapcsán Kósa Lajos.