Amennyiben népszavazást tartottak volna az alkotmányról, nálunk legfeljebb a népszavazás eredménytelenségétől kellene tartani, nem pedig a nemek győzelmétől – derül ki a Marketing Centrum június eleji felméréséből.

A magyarok 70 százaléka hallott arról, hogy megszületett az európai alkotmánytervezet. Az azonban elgondolkodtató, hogy tíz magyarból mindössze egy olyan van, aki azt állította magáról, hogy az alkotmányban foglaltaknak legalább néhány elemét fel tudja idézni. Az is elgondolkodtató, hogy a fiatalal (18-29 éves) korosztály a legtájékozatlanabb a kérésben, tíz fiatalból négyen még csak nem is hallottak az Eu-alkotmányról.

A megkérdezettek 38 százaléka, azaz az alkotmányról hallóknak is csupán 54 százaléka tud arról, hogy a magyar országgyűlés már elfogadta az európai alkotmányt. A francia és a holland népszavazásról viszont a megkérdezettek kétharmada hallott, és a népszavazásokról tudók döntő többsége az ereményről – azaz a nemek győzelméről - is tud.

Azt, hogy Magyarországon is népszavazásnak kellett volna döntenie az alkotmányról, mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja. Az ellenzéki pártok támogatói valamivel nagyobb arányban gondolják ezt, mint a kormánypártok hívei és a bizonytalanok. Ugyanakkor az ellenzékiek körében is kisebbségben maradtak azok, akik szerint az embereket is meg kellett volna kérdezni az EU-alkotmányról. A hipotetikus népszavazáson csak a megkérdezettek 36 százaléka járult volna az urnákhoz, ám a résztvevők 70 százaléka igennel voksolt volna. Ez a jogosultak 29 százalékát jelenti, de azért korántsem biztos, hogy ténylegesen összejött volna az eredményességhez szükséges 25 százalék + 1 igen szavazat, ugyanis általában többen szokták megígérni, hogy elmennek szavazni, mint ahányan ténylegesen is az urnákhoz járulnak.


(Forrás: Marketing Centrum)