"A gyanúsítotti kihallgatásán alkalmazott speciális taktika, annak módszere, a kihallgatás tudatosan megválasztott légköre nem ellentétes a krimináltaktika elméletében leírt és alkalmazott módszerekkel, az semmilyen írott jogi szabályba nem ütközik. A megválasztott taktika eredményesnek is bizonyult" – olvasható a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályának belső vizsgálatáról készített feljegyzésében, amelyet hétfőn tettek közzé a LÜ internetes honlapján.

A belső vizsgálat célja az volt, hogy feltárják: a K & H Equities sikkasztással gyanúsított volt üzletág-vezetőjének 2004. június 9-én videóra rögzített, 2 óra 40 perces kihallgatásáról készült videofelvétel és jegyzőkönyv megfelel-e alakilag, tartalmilag a büntetőeljárási szabályoknak, illetve a kihallgatás taktikája és módszere, annak légköre szakmailag a törvényességet érintően kifogásolható-e.

A Polt Péter legfőbb ügyésznek készített feljegyzésben az áll, hogy Kulcsár Attila folytatólagos kihallgatásának kép- és hangfelvétellel történő rögzítését az ügyészség törvényesen rendelte el, az ellen a gyanúsított nem élt ellenvetéssel.

A vizsgálat szerint azért készült videofelvétel a kihallgatásról, mert az eljáró ügyészek tudták, hogy Kulcsár Attilát "a szerteágazó, bonyolult, sok részmozzanatból és szereplőből álló ügy olyan másik gyanúsítottjának – K. Cs. – [Kerék Csaba – a szerk.] cselekményére hallgatják ki, amelynél előre várható volt, hogy a K. A-nak [Kulcsár Attila – a szerk.] biztosított előzetes felkészülés ellenére, az 5-6 éve történt események felidézése, a cselekmények ügyfelekre történő beazonosítása, lassú, nehézkes és időt felemésztő feladat lesz”, az elé tárandó, több mint a 117 ügyfelet tartalmazó lista ellenére. A feljegyzés szerint a videofelvétel ezt vissza is igazolta.

A továbbiak szerint a kihallgatásról készült 2 óra 40 perces videofelvétel és a hétoldalas jegyzőkönyv együtt bizonyítja, hogy az alaki és tartalmi előírásokat betartva, és a gyanúsított kihallgatására vonatkozó rendelkezések maradéktalan figyelembe vételével jártak el az ügyészek.

Emellett a feljegyzés készítői azt is hangoztatják, hogy a kihallgatás során az ügyészek az emberi méltóságot tiszteletben tartották, a vallomást nem bűncselekmény útján, avagy más tiltott módon, vagy a gyanúsított és védő eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerezték meg. Nem tettek fel a gyanúsítottnak a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdést.

A belső vizsgálatról készített Kovács Attila osztályvezető ügyész által szignált feljegyzés foglalkozik a stop.hu internetes portálon a vallomásról készített videofelvételről írtakkal is.

A vizsgálat szerint Kulcsár Attila kijelentése, amikor a plafon felé biccentve azt mondja védőjének: "Mikor szakad le?", nincs összefüggésben azzal, hogy előtte az ügyészek azt kérték tőle, ismertesse, hogyan használták fel az egyik gyanúsítottól kapott iratokat.

"A valóság az, hogy az idézett kérdésnek és K. A. időben elkülönülő kijelentéseinek, sem a feltett kérdéshez, sem pedig az egész kihallgatáshoz köze nem volt, azok a kihallgatást megzavaró műszaki berendezések hang- és fényhatására vonatkoztak" – olvasható az ügyészségi feljegyzésben.

A stop.hu szerint előfordult a kihallgatás során, hogy az ügyvéd és az ügyészek diktálják jegyzőkönyvbe a gyanúsított válaszait. A jelentés szerint tény, hogy a kihallgatás idején előfordult, a védő is diktált, pontosított, a kihallgatást vezető ügyész is diktált, megkísérelték összefoglalni a jegyzőkönyv számára, amit a gyanúsított mintegy tíz perc alatt mondott el. Ez azonban törvényi rendelkezést nem sért.

A feljegyzés szerint nem meglepő, hogy a gyanúsított a saját jegyzeteit használta fel, amikor a Britton megvásárlásáról kérdezik, "hiszen világos volt számára, mi miatt folyik ellene eljárás, és a beismerő vallomást összefüggésben felvázoló jegyzetek a hatóság munkáját jelen esetben inkább segítették".

A belső vizsgálatról készített feljegyzés szerint nem kifogásolható, hogy Kulcsár Attila egy ízben azt mondja: "Majd rövidet a végén kajálunk", amire az ügyész azt válaszolja, hogy "jó". Az sem kifogásolható, hogy később kávét hoznak a kihallgató helyiségbe, amiből a védő is kap, de a gyanúsított nem.

A jelentés szerint az egyik televíziós műsorban a szakértők úgy nyilatkoztak, a kihallgatás közben a gyanúsított a védővel nem érintkezhet. (Valójában erről senki sem beszélt az A szólás szabadsága c. műsorban.) A feljegyzés szerint ez alaptalan felvetés, mivel az előzetes letartóztatásban lévő terheltnek biztosítani kell, hogy védőjével érintkezhessen, és, hogy a védő jelen lehessen a gyanúsított kihallgatásánál. Ebből pedig az következik, hogy a védő a gyanúsítottal a kihallgatás alatt is tanácskozhat.

Arra, hogy a műsorban nyilatkozók (Kabódy Tamás professzor és Kacziba Antal nyugalmazott rendőrtábornok) ellenérzésüknek adtak hangot, amiért a kihallgatáson több ügyész vett részt, a dokumentum készítői azt írják: ennek nincs jogszabályi akadálya. A tényállás tisztázása érdekében, a bonyolult megítélésű, szerteágazó ügyekben gyakorlat, hogy az egyes tárgyköröket a kihallgatók egymás között felosztják, és a téma legalaposabb ismerője teszi fel az ezzel összefüggő kérdéseket.

A feljegyzés megállapítja: a kihallgatás taktikája volt és semmilyen jogszabályt nem sértett a kihallgatók egymás közötti, de a védőre és gyanúsítottra ki nem terjedő tegeződése, a közvetlenség, az eljárásban részt vevők ülésrendje.