Hatósági előírásokkal igyekeznek az országgyűlési képviselők meggátolni a temetkezési tarifák erőteljes drágulását. Ugyanakkor a versenyegyenlőség jegyében a kőfaragó-vállalkozásokat kitiltanák a sírkertekből, a temetkezési cégek irodáit pedig minden egészségügyi intézményből.

"Nem szeretném, ha a konkurencia megismerné az áraimat, mert aláígérne, ezért sem teszem ki azokat az internetre" - mondta a HVG-nek Lányiné Kakas Magdolna, a budapesti Kegyelet Kft. ügyvezető igazgatója. Pedig a budapestiek háromötöde érzi úgy, hogy nem tud eleget a temetkezésekről, sőt 40 százalékuk szerint egyenesen tabu a szolgáltatás áráról beszélni - derült ki nemrég a Capital Research Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felméréséből, amelyet a 14 fővárosi temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet Rt. (BTI) megbízásából készített. A temetési költségek felső határa a csillagos ég, a fővárosi Farkasréten például egy jobb sírhelyért 25 évre 240 ezer forintnál is többet kell fizetni, de létezik kriptahely 2,5 millióért is - igaz, száz évre.

A magas árakat Simóka Kálmánné, a BTI vezérigazgatója a piaci igénnyel és a helyhiánnyal magyarázza. Egy szerényebb, ám nem szegényes, koporsós szertartás Budapesten átlagosan 220-250 ezer forintba kerül. A főváros rendelete szerint ugyanis az egyes sírhelyért a legtöbb temetőben 57 130 forintot kell fizetni, a sírt 21 920 forintért ássák ki, a legolcsóbb ravatal pedig 25 127 forintba kerül, áfa nélkül. Ehhez jön még a szállítás és a szertartás, a koszorúk, a kellékek, a fejfa, a koporsó és a szemfedél ára. Balogh Károly, a koporsókat és egyéb kellékeket gyártó Karsol Kft. tulajdonosa szerint Magyarországon egyre többen választják a hatszögletű, magasfényű koporsókat, amelyek ára 35-40 ezer forintnál kezdődik. A tehetősebbek pedig a deréknál felnyitható, amerikai típusút, amely egyben a legdrágább: nettó gyártói ára 120 ezer, kiskereskedelmi ára pedig 240 ezer forint körül van. A költséges végső búcsúra sokan előre takarékoskodnak, mások hitelt vesznek fel, de még így is akadnak, akiknek nem futja a szolgáltatásra - őket az önkormányzatnak kell elhantolnia. Budapesten a temetések 5 százaléka köztemetés, a szegényebb országrészekben, például Szabolcsban ez az arány eléri a 10 százalékot is.


2. rész (Oldaltörés)

Bár mindegyik vidéki városban olcsóbb a temetkezés, mint Budapesten, országszerte hatalmas a szóródás. Néhol csak jelképes összeget kell fizetni a sírhelyért és a kötelező szolgáltatásokért, Nyíradonyban viszont például 18 ezer forint a sírásási és 5 ezer a halottátvételi díj. Gyöngyösön a 24 310 forintos sírásási tarifa a megyei jogú városok temetői átlagának a duplájára emeli az árat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) napokban közzétett jelentése szerint a díj nagysága az üzemeltetőtől függ: ha az önkormányzat maga tartja fenn a temetőt, árai általában elmaradnak az átlagtól, ha pedig nyereségérdekelt temetkezési vállalatok kezébe adja a működtetést, a díjak is felmennek.

Az Országgyűlés a napokban tárgyal az 1999-es, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosításáról, amely egyebek közt kimondaná, hogy a díjakat a temető tulajdonosának az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos "szükséges és indokolt költségek alapján" kell megállapítania. Laboda Gábor MSZP-s képviselő indítványa szerint - amelyet az illetékes bizottságok támogatnak - a lejárt sírhelyek újramegváltási díja nem lehetne több a megváltási ár 75 százalékánál - jelenleg e kettő többnyire ugyanannyiba kerül. Ám ezek a módosítások sem teszik feltétlenül olcsóbbá a temetkezést. "Ha valamelyik díjat csökkentenünk kell, a másikat fel kell emelnünk, másképpen nem tudjuk fenntartani a temetőt" - állítja a HVG-nek Szekrényes András, a hét köztemetőt üzemeltető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója.

Holott az üzemeltető cégek a temetés után is gyarapíthatják bevételeiket. Ha például sírkő kerül a hantra, az azon dolgozó sírkövessel temető-fenntartási hozzájárulást fizettethetnek. Ez akár még a mesterember munkadíját is meghaladhatja, a számlát pedig a hozzátartozó állja. "Tatabányán, ahol nincs temető-fenntartási díj, 4 ezer forintért vések és aranyozok be négy évszámot a sírkőbe. Tatán ugyanez a munka az 5750 forintos temetői díj miatt csaknem 10 ezer forintba kerül" - hoz példát a különbségre Dall' Asta Arnold, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének az elnöke.

További konfliktusforrás, hogy a versenyelőny megakadályozására a temetőt üzemeltető cégeknek számvitelileg is el kell ugyan különíteniük a kegyeleti közszolgáltatásokat a temetkezési vállalkozói szolgáltatásoktól, saját sírköveseik azonban állítólag mégis kapnak bizonyos kedvezményeket. Az Országgyűlés elé kerülő egyik indítvány a temető-fenntartási hozzájárulás mértékét a sírhelyek megváltási díjának 5 százalékában maximálná, egy másik - szintén a bizottság által támogatott - módosító javaslat pedig egyenesen kitiltaná a műköves vállalkozókat a temetőkből.

"A sírkövesek mindössze 5 százalékának van telephelye, bemutatóterme a temetők területén, a sírhoz kijáró hozzátartozók az ő munkájukat látják, épp ezért óriási a versenyelőnyük" - állítja a javaslatot benyújtó Laboda. A temetőüzemeltetők azonban ennek az ésszerűségét vitatják. Szekrényes például igazságtalannak tartaná, ha a 70-80 millió forintos költséggel korszerűsített műkőüzemet ki kellene költöztetni jelenlegi telephelyéről. Petrich Csaba, a sírkőüzemmel egyébként nem rendelkező Pécsi Temetkezési Vállalat igazgatója szerint pedig az intézkedés már csak azért is értelmetlen, mert "a legtöbb sírköves bár nem a temetőben, de annak tőszomszédságában dolgozik, a pécsi temető kapujával szemben négy ilyen vállalkozás működik, a temető másik oldalán lévő utcában pedig három".


3. rész (Oldaltörés)

Éles vita folyik arról is, megengedje-e a jogszabály az önkormányzatoknak, hogy rendeletükben bizonyos szolgáltatói feladatokat - például a sírásást vagy a ravatalozást - az üzemeltető kizárólagos feladataként határozzanak meg, és ezek kötelező igénybevételét írják elő a temettetők számára. A tét nagy, mivel az elhunytak hozzátartozói általában teljes körű szolgáltatást igyekeznek megvásárolni, amit így csak a temetőt üzemeltető cégektől kaphatnának meg. "A temetőt fenntartó vállalkozók óriási előnyhöz juthatnának a módosítással, mi pedig kellékértékesítőkké minősülnénk vissza" - érvel a javaslat ellen Koncz Tamás, a Magántemetkezési Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.

A temetkezési vállalkozók fő "vadászterületei" az egészségügyi intézmények. Miskolcon például idén januárban egy helyi lap arról számolt be, hogy Szűcs Erika alpolgármester a kórházakban és a háziorvosoknál próbált megrendeléseket szerezni az önkormányzat cégének, a Temetőgondnokságnak. Egy tavaly őszi levelében ugyanis arra kérte az érintett intézményeket, hogy halálesetnél mindig a Temetőgondnokságot értesítsék. A többi vállalkozó emiatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, ahol arról tájékoztatták a HVG-t, hogy az ügy végül a megyei közigazgatási hivatalnál landolt; a város rendeletéről ugyanis szintén kiderült, hogy a verseny- és a temetkezési törvénybe ütköző rendelkezéseket is tartalmaz.

A vállalkozóknak már 1999 óta tilos irodát üzemeltetniük a kórházakban, rendelőkben, ezt a képviselők most kiterjesztenék az oktatási célokat szolgáló egészségügyi és az igazságügyi orvos szakértői intézetekre is. Törvényi tiltás ide vagy oda, mint hírlik, a kórházi "protekció" a mai napig létezik. A vállalkozók vagy a boncmesterek lefizetésével szereznek kuncsaftokat, vagy ők kaparintják meg elsőként - a hozzátartozók helyett - a halotti bizonyítványt. Hasonlóan hatástalan a főleg kórházakban elhelyezett szórólapok, reklámtáblák ellen hozott jogszabály: tavaly törvénysértő reklámozásért 53 temetkezési vállalkozónak kellett esetenként 100-400 ezer forintos büntetést fizetnie a fogyasztóvédelmi hatóság számlájára.

HERMAN BERNADETT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Éledő temetők

Halottak napjára tervezi átadni a Farkasréti temetőben épülő új luxusparcelláját a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.

Újra együtt a fél Aranyélet-stáb: jövő héten bemutató a Dunán

Újra együtt a fél Aranyélet-stáb: jövő héten bemutató a Dunán

Stallone keményebb, mint valaha: Új előzetes jött a Rambo 5-höz

Stallone keményebb, mint valaha: Új előzetes jött a Rambo 5-höz

Tragikus az erdőtűzhelyzet Brazíliában, Sao Paulo füstbe merült

Tragikus az erdőtűzhelyzet Brazíliában, Sao Paulo füstbe merült

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

Szájer József: "A kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában"

Az ügyészség tényleg dolgozik a Microsoft-botrányon

Az ügyészség tényleg dolgozik a Microsoft-botrányon