szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hova kell menni szavazni, milyen módszerekkel osztják szét a mandátumokat a pártok között? Mit jelent a kompenzációs lista vagy a töredékszavazat? Hány választópolgárból áll egy választókörzet? Mindent megtudhat a választásokról a hvg.hu összeállításában, melyet a www.valasztas.hu alapján írtunk.

A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán szerez mandátumot. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van, vagyis a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából alakították ki. A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazatot adhatnak le. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

Egyéni jelöltek

Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni. Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat. Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult. A listán háromszor annyi jelölt indítható, mint amennyi az adott területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma.

Az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok lakossága megközelítőleg azonos legyen. A választókerületek határának megállapításánál figyelembe kell venni a kisebbségi, vallási, történelmi, földrajzi és más sajátosságokat. A választókerületek székhelyét a kormány állapítja meg.

Vagyis, ha a választások első fordulója érvényes (vagyis a választókerületben lakó választópolgárok több mint fele szavazott), akkor az a jelölt lesz képviselő, aki a szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az első forduló érvénytelen, vagy senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, akkor második fordulót tartanak. A második fordulóban az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta (feltéve, hogy a választás érvényes, vagyis a választópolgárok több mint negyede leadta voksát).

Területi lista

Van 20 területi választókerület, ezek a 19 megye és a főváros. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A lista kötött, vagyis a pártok által határidőre leadott listán szereplő jelöltek sorrendje nem változhat, illetve onnan kihúzni, vagy új nevet felvenni sem lehet. A listákról maximum 152 mandátumot oszthatnak ki az arányossági elv alapján, vagyis a listák a rájuk leadott szavazatok alapján jutnak mandátumhoz (a Hagenbach-Bischoff módszerrel). Ha ezek a listák nem szerzik meg az összes kiosztható mandátumot, akkor a fennmaradó helyeket az országos listákról osztják szét. Nem szerezhet mandátumot az a lista, mely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített szavazatoknak több mint 5 százalékát nem érte el (parlamenti küszöb).

Országos lista

Az országos, más néven kompenzációs listáról minimum 58 mandátum sorsa dől el a töredékszavazatok alapján. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben az olyan jelöltre leadott szavazat, melyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, illetve azok a területi listákra leadott szavazatok, melyek nem voltak elegendőek mandátumszerzéshez. A mandátumok elosztása a d’Hondt módszer alapján történik, melyet Viktor d’Hondt belga tanár 1878-ban dolgozott ki.

A szavazás (Oldaltörés)

Az ország területe szavazókörökre tagozódik. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörhöz minimum 600, maximum 1200 választópolgár tartozzon. Minden településen kell lennie szavazókörnek, még akkor is, ha a választópolgárok száma nem éri el a minimális 600 főt.

Kampánycsend

Péntek éjféltől kampánycsend lépett életbe az országban, vagyis tilos választási kampányt folytatni. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása. Vagyis tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése. Nem szabad tévében, rádióban, újságokban a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat közzétenni.

A választás előtti nyolcadik napon lehet közzétenni az utolsó közvélemény-kutatási adatokat. Azt követően a közvélemény-kutatók végezhetnek ugyan kutatásokat, de az eredményeket nem tehetik közzé.

Vasárnap az urnák reggel hatkor nyitnak és este hétig lehet szavazni. Az urnazárás után megint lehet kampányolni és közvélemény-kutatási adatokat közzétenni. A szavazás ideje alatt az OVB honlapján közzéteszik a részvételi adatokat, illetve a rendkívüli választási eseményeket.

Minden szavazókörben szavazatszámláló bizottság működik, amely a helyi önkormányzat képviselőtestülete által választott tagokból, valamint az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok által delegált egy-egy tagból áll. A pártok március 31-ig delegálhattak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba.

Segítség és számolás

A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáról, ellenőrzi a szavazni kívánók személyazonosságát és választójogosultságát. Szükség esetén pedig elmagyarázza a választópolgárnak, hogy hogyan kell szavazni.

Az urnák lezárása után a bizottság megszámolja a szavazatokat, s megállapítja a szavazókörben a választás eredményét. Erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a helyi választási iroda eljuttat a területi választási iroda közreműködésével az Országos Választási Bizottsághoz.

Szavazás külföldről

A választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy szavazataikat külföldön, a Magyar Köztársaság nagykövetségein és konzulátusain adják le azon egyéni választókerületi képviselőjelöltekre és területi listákra, amelyekre a magyarországi lakcímük alapján jogosultak szavazni. Az első fordulóban egy héttel korábban, a második fordulóban a magyarországi szavazással egy napon szavazhatnak a külföldön tartózkodók.

A külképviseleten külképviseleti választási iroda működik, amely a 2006. évi Országgyűlési képviselők tagjainak választására megbízott vezetőkből és tagokból áll. Külképviseletenként a parlamenti képviselettel rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Sólyom László választási felhívása

Sólyom László köztársasági elnök választási felhívásában arra kérte a magyar állampolgárokat, éljenek alkotmányos jogukkal, és menjenek el szavazni vasárnap.

GKI: Eshet a lakások ára a következő egy évben

GKI: Eshet a lakások ára a következő egy évben

Feljelentették Demeter Szilárdot a holokausztozó írása miatt

Feljelentették Demeter Szilárdot a holokausztozó írása miatt

Fedél nélkül él a legendás punk zenekar egykori frontembere – gyűjtés indult érte

Fedél nélkül él a legendás punk zenekar egykori frontembere – gyűjtés indult érte