Magyarországon is jó üzlet lehet a szarvasgomba-termesztés

A szarvasgomba kilójáért 10 ezer, de akár 1 millió forintot is elkérnek évjárattól függően - derül ki többek között a Magyar Szarvasgombász Szövetség II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciáján Budapesten.

  • MTI MTI
Magyarországon is jó üzlet lehet a szarvasgomba-termesztés

A szarvasgomba fűszernövény, aminek értékét ritka előfordulása adja meg. A szarvasgomba általában 10-30 centiméterrel a föld alatt él, s egy fa vagy cserje gyökeréhez kapcsolódik. A gombát általában kutyákkal kerestetik az erdőben.

Az utóbbi időben már a termesztésével is foglalkoznak, ezért is szervezte meg a Magyar Szarvasgombász Szövetség a II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát Budapesten, 8 ország szakértőinek részvételével. A csütörtöktől vasárnapig tartó tanácskozáson a szarvasgomba termesztés aktuális kérdéseiről beszélnek a szakemberek, de a programban szerepel gasztronómiai és molekuláris vizsgálatokról szóló előadás is.

Magyarországon mintegy 5 ezer hektáron lehetne gazdaságosan szarvasgombát termeszteni, jelenleg azonban a szarvasgomba előállítás területe mindössze 30 hektár. Az országban 20-25 termesztő foglalkozik szarvasgomba előállítással. Egy hektárnyi szarvasgombával beoltott, mikonizált erdő telepítése 2-6 millió forintba kerül; az ültetvények 5-8 év alatt fordulnak termőre. Az újabb kutatások szerint már vannak olyan fafajok is, amelyeknek gyökeréről már akár 5 év múlva is szedhető szarvasgomba. Magyarországon évente mintegy 6-7 tonna szarvasgombát találnak a kereső kutyák.

Szarvasgombával a világot Európa látja el. Az európai szarvasgomba előállítás éves mennyisége évjárattól függően 60-400 tonna. A szarvasgombát főként Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban termesztik. A magyar szarvasgomba 80-90 százalékát exportálják.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.