Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A szarvasgomba fűszernövény, aminek értékét ritka előfordulása adja meg. A szarvasgomba általában 10-30 centiméterrel a föld alatt él, s egy fa vagy cserje gyökeréhez kapcsolódik. A gombát általában kutyákkal kerestetik az erdőben.
Az utóbbi időben már a termesztésével is foglalkoznak, ezért is szervezte meg a Magyar Szarvasgombász Szövetség a II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát Budapesten, 8 ország szakértőinek részvételével. A csütörtöktől vasárnapig tartó tanácskozáson a szarvasgomba termesztés aktuális kérdéseiről beszélnek a szakemberek, de a programban szerepel gasztronómiai és molekuláris vizsgálatokról szóló előadás is.
Magyarországon mintegy 5 ezer hektáron lehetne gazdaságosan szarvasgombát termeszteni, jelenleg azonban a szarvasgomba előállítás területe mindössze 30 hektár. Az országban 20-25 termesztő foglalkozik szarvasgomba előállítással. Egy hektárnyi szarvasgombával beoltott, mikonizált erdő telepítése 2-6 millió forintba kerül; az ültetvények 5-8 év alatt fordulnak termőre. Az újabb kutatások szerint már vannak olyan fafajok is, amelyeknek gyökeréről már akár 5 év múlva is szedhető szarvasgomba. Magyarországon évente mintegy 6-7 tonna szarvasgombát találnak a kereső kutyák.
Szarvasgombával a világot Európa látja el. Az európai szarvasgomba előállítás éves mennyisége évjárattól függően 60-400 tonna. A szarvasgombát főként Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban termesztik. A magyar szarvasgomba 80-90 százalékát exportálják.
