Tetszett a cikk?

Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.

Schulek és Izsó emlékműterve. Régi plánum a mai hídon
© Stiller Ákos
Mivel a Margit híd felújítása lassan bekerül a meg nem valósuló fővárosi építészeti projektek vastag fekete könyvébe, a hvg.hu úgy döntött, belelapoz a meg nem épült és félbehagyott Budapest krónikájába, és becses olvasói elé tárja annak tartalmát. Hogy meg ne ártson, csak porciózva adagoljuk. A lipótvárosi zsinagóga igaz története után ímhol a második rész.

1952. július 15-én, azaz Szent Árpád napján Magyarország „dicsőséges uralkodó királya, nemkülönben a Magyarországgal szövetséges országoknak császárja, nagyfejedelme, őrgrófja és a többi” II. Habsburgi Árpád leszen. Legalábbis így képzelte Jókai Mór A jövő század regénye c. sci-fijében (1872).

Aztán persze nem így lett. Az 1867-es kiegyezést követően eleink jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ezeréves magyar történelem folyamatosságát bizonyítsák, mondván, a kiegyezés a Habsburg-házzal voltaképpen a magyarság üdvtörténetének szerves része, amelynek kezdőpontja a honfoglalás, elején ott vannak a szépemlékezetű Árpád-házi királyok, majd a zivataros évszázadok után 1867-ben a magyar história visszazökken az eredeti kerékvágásába. Ennek fényében nem csoda, hogy újjáélesztik a Habsburgok Árpád-házi leszármazásának elképzelését, s hogy éppen a korszak „főkuruca”, Thaly Kálmán publikálja az ezt „bizonyító” családfát. 1892-ben Ferenc József királyunk Árpád-házi őseit is feltüntető táblát helyeznek el a Mátyás-templomban, amelyet a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes (1841–1919) tervezett meg.

© Hild-Ybl Alapítvány
Schuleknek azonban nem ez volt az egyetlen a honfoglalást és a kiegyezést összekapcsoló terve – derül ki Bor Ferenc kiváló tanulmányából. A Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére c. kötet írása beszámol a várostörténetnek arról a kevéssé ismert részletéről, hogy Schulek tanártársával, Izsó Miklós szobrásszal együtt (ők indították el 1871-ben a Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét, az Iparművészeti Főiskola elődjét) impozáns kiegyezési-honfoglalási emlékművet tervezett a Margit híd közepére, a szigeti bejárónál lévő töréspontra.

Reciklált dekoráció (Oldaltörés)

© Hild-Ybl Alapítvány
A budapesti hidak viszontagságai a mai főváros látképéhez tartozó Margit hidat sem kerülték el. 1870-ben két híd megépítését rendelte az Országgyűlés, s eredetileg a Ferenc József (ma Szabadság) híd készült volna el korábban, de a nagykörúti építkezés miatt mégis a Margit kapott elsőséget. 1871 decemberében Ernest Gouin tervét elsöprő többséggel (11:1) fogadja el a bírálóbizottság. Ráadásul a francia építész cége kapja meg a kivitelezési megbízást is. A kiírás mindazonáltal elég slendriánra sikeredett, mert nem rendelkezett az építmény díszítéséről. Így a legtöbb vita éppen ekörül zajlottak. A szerződés szerint Gouin cégének az aláírást követően fél éven belül be kellett volna mutatni a díszítési rajzokat. A kőmegrendelések miatt 1873 szeptemberében erre mégis csak sor kerül, de egy huszárvágással nem az Építési Felügyelőséghez, hanem a Belügyminisztériumhoz küldik el az egyébként a bécsi világkiállításon díjat kapó terveket. Hiába, mert a megrendelőnek nem tetszenek. A hazai építészet nagyágyúihoz fordulnak hát, hogy bátorkodjanak a „díszítményeket olykép előállítani, hogy azok bár egyszerűek és nem költségesek, de a nemesb ízlés követelményeinek, és a műépítészet szabályainak minden megfelelők a híd szerkezeti rendszerével összhangzók legyenek”. A plánumokat egy nem túl népes, összesen két tagból álló „bizottság” bírálta volna el. A pályázók között volt a Schulek–Izsó-páros mellett Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal és Linzbauer István is. „A zsűri véleményét nem ismerjük, lehet, hogy nem is került sor bírálatra” – írja Bor Ferenc. Mindenesetre 1874-ben januárjában mégiscsak Gouinék terveit fogadják el, leginkább azért, mert a kivitelező tervétől való eltérés a helyette alkalmazott dekoráció árával növelte volna a költségeket. Schulekék 566 686 forintra becsülték a költségeket. Összehasonlításképpen: a Parlament egész építkezésére kilencmilliót szántak (aminek végül persze a duplájába került).

Bor Ferenc úgy sejti, a külön, „művészi” dekoráció Hieronymi Károly közmunka- és közlekedésügyi minisztériumi miniszteri tanácsos egyéni akciója volt, s megvalósulásának nem volt realitása. Ezzel együtt nem bizonyult teljesen hatástalannak, mert Ybl elképzeléseit a kivitelező bedolgozta a maga változatába. A legrészletesebben kidolgozott díszítési terv Schuleké és – a pályázathoz leginkább csak a nevét adó – Izsóé volt. A zengzetes, a Magithid müépitészeti megfejtésére címet viselő történeti emlékmű pályázata, ha megvalósul, alapvetően átrajzolta volna a főváros ma ismert látképét. A hétszögalapra épülő, háromszintes neogótikus alkotás a Margit híd töréspontjára épült volna, az oszlopokon álló kocsiáthajtó része a milánói dóm hatásáról tanúskodott. A toronyban, avagy gótikus toronysisakban a kor divatjához igazodva kilátóhely is lett volna, az építmény a hídfelülettől mérve 66 méter magas lett volna, és Schulek nem kevesebbet várt tőle, minthogy éppolyan erőteljes városi védjegy lesz, mint a bécsi Stephanskirche. A részletes tervek szerint, amelyek még a takarítóhelyiséget is tartalmazták, az első szint mintegy 17 méter magasságban lett volna, és egy nagy díszcsarnoknak adott volna helyet, míg az épület nyolcméteres csúcsára Magyarország allegóriájaként egy pajzsos nőalakot terveztek. A hétszögalapot kihasználva lent a hét vezér, fentebb pedig a négy nagy magyar király szobra díszelgett volna, így Szent István, Nagy Lajos és Corvin Mátyás mellett I. Ferenc József egészalakos statuáján is tiszteletüket tehették volna a szemtelen függetlenségpárti galambok.

Bor Ferenc szerint Schulek és Izsó pályaműve tulajdonképpen az első részletesen kidolgozott millenniumi emlékmű volt, s bár a történeti folytonosság hangsúlyozása rokonítja a Hősök terén végül megvalósuló Millenniumi emlékműhöz, ám nagyhírű társától eltérően nem kívánja az osztrák-magyar „történelmi részt” szándékoltan arányosítani. Schulek aztán Margit hídi dekorációs elképzeléseit a Várhegyen lévő épületegyüttesnél valósíthatta meg: a Mátyás-templom átépítésénél az épületre felkerült a gótikus toronysisak, míg a hétvezér és Szent István szobra a Halászbástya-tervezetben kapott kiemelt szerepet.

Hídavatások
A Margit híd építését az 1870-ben rendelték el, és a tervekhez képest szűk egy évet csúszva 1876-ban adták át, a szigetre futó szárnyhidat pedig 1890-ben. A hídnak eredetileg fakocka-burkolatú útteste volt, amit 1921-ben cseréltek kőburkolatra, ám emiatt súlykorlátozást kellett bevezetni, és ma sem lehet 16 tonnánál nehezebb járművel áthajtani rajta. A forgalom növekedése miatt 1935-37-ben kiszélesítik a hidat, és a villamossíneket középre helyezik. 1944. november 4-én a déli csúcsforgalomban robbantják fel az első pesti hídnyílást, amire a híd a Dunába szakad. A halottak száma 600 körül lehet. A Szálasi-kormány nem vizsgálja ki, hogy kik voltak a tettesek. Januárban a maradék három budai nyílást is felrobbantják a németek. Az ostrom után 1946 májusára készült el a pontonhíd, amely a Lukács fürdő kertjéből a szigeten át a Sziget (ma Radnóti Miklós) utcánál érte el a pesti partot. Ezt a hidat a város akkor Mancinak nevezte el. Az új Margit hidat a Ganz gyár tervei alapján építették meg, és 1948. augusztus elsejétől már teljes szélességben járható volt. Legutolsó rekonstrukciója 1978-ban volt. A fővárosi vezetés 2005-ban dönt az újabb felújítás mellett, de a munka pénz híján évről évre halasztódik, most éppen a 2009-es átadásnál tartunk. Az úszószigettől a "hídparazitáig" több futurisztikus terv is született a Margit hasznosítására.

Zádori Zsolt

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itthon

Zsidó „templom” a Kossuth térnél

Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.

MTI Itthon

Margit-híd: „tolvaj, zsidó Demszky”

A mai magyar közállapotokat jellemző, elképesztő helyzetnek nevezte Horn Gábor, az SZDSZ választási kampányfőnöke, hogy Demszky Gábort gyalázó feliratok jelentek meg a Margit-híd villanyoszlopain.

hvg.hu Autó

Priusok a Margitszigeten

Június 9. és 11. között rendezik meg a Margitszigeten a Szigeti Sportvarázs nevű sportfesztivált, ahová – környezetkímélő technológiájának elismeréseként – a Toyota Prius is bebocsátást nyert.

MTI Itthon

BKV: nem elég a két oszlopcsere a Margit hídon

A villamosforgalom biztonságos újraindításhoz a Margit hídon szükséges az összes közműoszlop megerősítése, ezért a 4-es, 6-os villamosok várhatóan még több napig nem közlekednek a Jászai Mari tér és a Moszkva tér között - tájékoztat a BKV.

Kincses: Van olyan orvos, akit azzal zsarolnak, ha nem írja alá a szerződést, nem kap munkát

Kincses: Van olyan orvos, akit azzal zsarolnak, ha nem írja alá a szerződést, nem kap munkát

Mészáros jól járt, a gazdák nagyot buktak a malomcsődön

Mészáros jól járt, a gazdák nagyot buktak a malomcsődön

Kötelező FFP2-es maszk és otthoni munkavégzés – Így lassítanák a koronavírust Szlovákiában

Kötelező FFP2-es maszk és otthoni munkavégzés – Így lassítanák a koronavírust Szlovákiában