Bajnai Gordon © Stiller Ákos

A bajokat tovább súlyosbítja a társadalom kettészakadása kelet-nyugat, kistelepülés-város és roma-nem roma törésvonalak mentén – mutatott rá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a Politikatörténeti Alapítvány közéleti vitasorozatának keretében november 15-én tartott előadásában. Mint folytatta: mindezen problémák az ország közéleti kultúrájának gyengeségeiben gyökereznek, amelynek fő tényezői az egyéni teljesítmény, a siker lebecsülése, az öngondoskodás képességének és akaratának hiánya, a normakövetés és a társadalmi szolidaritás alacsony szintje.

Ez felveti azt a dilemmát, hogy államnak oly módon kell szétosztania a korábbi évek külföldi tőkebefektetéseit jóval meghaladó forintmilliárdokat minden évben, hogy az embereket „leszoktassa” az államról. A tervezés filozófiai alapját nem az állami bábáskodás, hanem a spontán helyi kezdeményezések felkarolása adja, vagyis, hogy összességében az ország „rakja össze magát” – hangsúlyozta a miniszter.

A Nemzeti Fejlesztési Tervnek segítenie kell, hogy a magyar gazdaság kiléphessen a magas adóterhelés - magas adóelkerülési hajlam - alacsony foglalkoztatás jellemezte ördögi körből. A pályázatok megítélésénél ezért a hasznosság, a fenntarthatóság, a foglalkoztatottság növelése, a gazdasági növekedés és a kohézió elősegítése a legdöntőbb szempont. Utóbbi kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a tervezés során érvényesítették a szolidaritás szempontjait a régiók közti forráselosztás során, sőt, a 33 legszegényebb kistérséget kiemelten kezelték, számukra felzárkóztató programot fogalmaztak meg. Átláthatóság, hitelesség nélkül a projekt nem számíthat sikerre, ezért fontos a döntéshozatali folyamat nyilvánossága – szögezte le Bajnai Gordon.

A beszélgetés során Róna Péter, a vita egyik résztvevője megkérdőjelezte a fejlesztési koncepciót. Szerinte a munkaképes lakosság a jelenlegi képzettségi szint mellett nem produkálhat fenntartható növekedést.