A vizsgálatok még hónapokig eltarthatnak, mert a szakértők csak részeredményeket tudnak felmutatni az ügyben. Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke leszögezte: konkrét ügyekről nem fognak beszélni, csupán jelenségekről, mivel az APEH embereit ez ügyben is köti az adótitok.

A vizsgált cég vezetője

Takács Ferenc, a dunavarsányi Aranynektár Kft. ügyvezető igazgatója az APEH sajtótájékoztatójával kapcsolatban, bár ott nem a cégről nyilatkoztak, a hvg.hu-nak elmondta, hogy a lakossági bejelentés egyik hazai konkurenciájától érkezett a hatóságokhoz, de cége háttérbe szorulása leginkább egy, a magyar piacon is jelenlévő külföldi vállalkozásnak kedvez. Emiatt szerinte az Aranynektár Kft. elleni „támadás” egyértelműen konkurenciaharcnak minősül. Hozzátette: cégének termékeivel szemben soha nem merült fel minőségi gond. Jelenleg is, mint egy hónappal ezelőtt, csak a gyanú van, ami állítása szerint egyrészt tönkreteszi a vállalkozását, másrészt azzal jár, hogy a magyar emberek elveszítik bizalmukat a magyar termékkel szemben. A hvg.hu kérdésére az igazgató elmondta, hogy amikor áprilisban levették az Aranynektár termékeit az áruházak polcairól, akkor be is vizsgálták azokat, és a méz az európai uniós vizsgálatok szerint megfelelőnek bizonyult, ezért engedték, hogy az üzeme Dunavarsányba újra működhessen.

Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára jelezte, hogy már a magyar méz körül évek óta fel-fel merülnek gondok. Ezért most az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szakértők tüzetesen megvizsgálták azokat az üzemeket, amelyekkel kapcsolatban gondokat észleltek.

Beszélt egy jelentős Pest megyében található mézfeldolgozóról, amelynek a nevét nem mondta ki, ahol az élelmiszerbiztonsági felügyelők az üzemben olyan, a mézgyártáshoz nem használható anyagokat találtak, mint például cukorszirup, vagy aszkorbinsav, illetve különféle enzimek.

Ezek felvetették a gyanút, hogy esetleg, hamis áru gyártására is használták ezeket az anyagokat, amelyek egyébként legálisan alkalmazhatók például méhtakarmány előállítására. Az ellenőrök találtak olyan anyagot az üzemben, amelyben az aszkorbinsav mennyisége 120-700 milligramm volt 100 grammban, míg a természetes mézben 0,5-5,0 milligramm. A mézhamisítás csupán vélelem a főállatorvos szerint, de bizonyítani még nem tudták ezt a megállapítást, a loboratóriumi vizsgálatok jelenleg is tartanak.

A szóban forgó üzemben 144 tonna úgynevezett cukorszirupot is találtak, amelyből mézhez hasonló anyagot lehet előállítani. A cukorszirupot a hatósági emberek megsemmisítették. A szabálytalanságért az állategészségügyi hatóság emberei 37 millió forint minőségvédelmi bírságot szabtak ki, amit a kft. ki is fizetett.

A vizsgálatkor az üzemben talált árukészletet zárolták, de a termelést nem tiltották meg, csupán állatorvosi felügyeletet írtak elő a munkafolyamatok ellenőrzésére. Emellett még további 3 cégnél vizsgálódnak az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság szakértői. Az adóhatóság rapid csoportjainak emberei pedig ellenőrzéseket tartottak 9 üzemben, és 6-nál további vizsgálatot tartottak szükségesnek. Az adóellenőrök a mézelőállító illetve -felvásárló cégeknél találtak nem méztartalmú termékeket, például enzimeket és cukrot.

Ezért vélelmezhető Juhász István, az APEH kiemelt adózók Igazgatóságának igazgatója szerint, hogy ezekből olyan termék készült, amelyet mézként adtak el. Így felmerülhet, hogy az adózásban sem történt minden az előírásoknak megfelelően, főként, ha külföldre szállítottak. (Volt olyan telephely, ahol a leltározást követően 240 tonna méz hiányzott, vagyis több mézet értékesítettek, mint amennyit felvásároltak.) Ám ennek bizonyítása hónapokig is eltarthat, mivel a vizsgálatba külföldi társhatóságokat is be kell vonni - tette hozzá az igazgató.