A Fidesz elnöke a 19. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó napján elhangzott beszédében úgy vélekedett: 1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak - 1998 és 2002 között -, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt. 
   
Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. 
   
Ez utóbbi politika képviselői a szónok szerint a mai kormányt alkotó politikai erők. A Fidesz elnöke úgy véli, hogy a magyar nemzet tagjait meg kell hallgatni, önbizalmat kell adni és reményt kell nyújtani számukra, majd perspektívát kell mutatni nekik. Megállapította: a Magyarországon élő magyarok közössége soha nem látta olyan borúsan helyzetét, mint éppen most. "Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet" - tette hozzá.
   
Kifejtette: átalakuló világunkban a versenyképes nemzetek megtalálják a helyes válaszokat, a versenyképtelenek viszont nem, és létüket is fenyegető válságba sodródnak. Szerinte Magyarország ebben a helyzetben nem a helytállás jegyeit mutatja. Míg korábban éppen ez az ország járt az élen, és szomszédai voltak a kevésbé sikeresek, mára megfordult a helyzet. A magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant - mondta. 
   
Orbán megállapította: a hatalom mai gyakorlói minden lépést a gazdasági versenyképességgel indokolnak, miközben lerombolták a társadalom versenyképességét, az elmúlt hat esztendőben felborult a szociális egyensúly, ami stabil létbiztonságot, megfelelő egészségügyi ellátást, mindenki számára elérhető tudást jelent. Szerinte tehát előbb helyre kell állítani a szociális egyensúlyt, ezzel lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, és a gazdaság ennek következményeként lesz versenyképes.