© Stiller Ákos

Hazánkban az időjárás és a méhcsaládok állapotától is függően évente nagyjából 25 000 tonna méz terem, amelynek 80 százalékát külföldre viszik hordókban, nyersanyagként, a maradék pedig hazánkban fogy el kiüvegezve. A termelés összértéke 15 milliárd forint körül lehet. „A piacon a rendszerváltás idején jelentek meg a „maszek” mézkiszerelő-cégek, amelyek miatt egyre több rossz minőségű méz került az üzletekbe” – közölte az OMME elnöke, Bross Péter. Felidézte azt is, hogy a következő nagy hamisítási hullám uniós tagságunk évében, 2004-ben ért el bennünket, miközben a termelők és fogyasztók azt várták volna a csatlakozástól, hogy az élelmiszer-biztonság területén javulást hoz.

A hamisítás

A mézbe olyan cukortartalmú anyagot kevernek, amely nem a virágok nektárjából származik. A korábban alkalmazott módszerek – mint például a kristálycukor, majd a kukoricából előállított izocukor hozzáadása – után a répacukor enzimes bontásával előállított fruktóz-glükóz szirupot alkalmazzák a hamisításra. Ez az enzim könnyen beszerezhető, s ez az az eljárás, amit az Applica módszerének megjelenéséig még a modern vizsgálati eljárásokkal sem lehetett kimutatni. Ezt a szirupot keverik a hamisítók a valódi mézzel, amivel a fogyasztók egészségét nem veszélyeztetik ugyan, viszont megtévesztik és megkárosítják őket. A méhészek szerint jó megoldás lehet a hamisítás ellen az, ha zárjegyes lesz majd az igazi, minőségi magyar méz.

A hamisított mézet a méhészek és az élelmiszer-biztonsági hatóság 2005-ben megpróbálta eltávolíttatni az üzletekből – sikertelenül. A méhészek 2007-ben újabb harcba kezdtek, ugyanis az egyébként kilónként 400 forintos felvásárlási árú méz hasonmásait a boltokban ennyiért vagy még olcsóbban látták viszont. Mindezek felvetették, hogy hamisított méz került forgalomba.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavaly március 24-én bevásárolt az üzletekben kapható mézekből, mivel azt gyanította, hogy a mézbe olyan cukortartalmú anyagot kevertek bele, amely nem a virágok nektárjából származott. Mivel ebből a szempontból itthon – megfelelő labor hiányában – nem tudják elemezni a mintákat, ezért azokat a brémai Applica mézlaborba küldték el. Az eredmény szerint a 46 vizsgálatra elküldött mintából 30 hamisított méz volt. Az értékeléssel a minisztériumhoz fordultak, és ügyészségi eljárást is kezdeményeznek a hét magyar és a két külföldi mézhamisító ellen. Akik viszont azzal védekeztek a nyilvánosság előtt, hogy a konkurenciaharc áldozatai lettek, az egyesület pedig lejáratja a magyar méhészeket.

Ugyancsak a hazai mézpiac megszerzésére irányuló törekvéseket látja a vele szemben megidított vizsgálatok mögött az egyik legnagyobb hazai mézfelvásárló és -feldolgozó cég, a dunavarsányi Aranynektár Kft. ügyvezető igazgatója, Takács Ferenc is. A korszerűsített mézüzem tavaly szeptember 19-i átadásánál még Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt, hét hónappal később azonban őt az állategészségügyi hatóság emberei követték, hogy megállapítsák, valóban hamisított mézet hoz-e forgalomba az ötven alkalmazottat foglalkoztató cég.

Az élelmiszerbiztonság ellenőrei után – azok feljelentésére – az üzemet meglátogatták a Ráckevei Rendőrkapitányság nyomozói is, hogy kivizsgálják, rossz minőségű terméket hozott-e forgalomba az Aranynektár. A rendőrök 2008. április 10-én vonultak ki a kft-hez, és számlákat, export-import bizonylatokat, valamint laboratóriumi jegyzőkönyveket foglaltak le.

© Stiller Ákos

Takács Ferenc, a kft. ügyvezetője úgy véli, az állategészségügy, a rendőrség és az adóhivatal ellenőrzéseit amiatt kapta a nyakába, hogy külföldi érdekeltségű vállalkozások feljelentettek több magyar céget, köztük az Aranynektárt is. „Útjában álltunk a konkurencia térnyerésének. A Magyarországon megtermelt méz 80 százaléka exportra megy. Az Aranynektár tőkeerejénél és hitelképességénél fogva eddig meg tudta akadályozni, hogy a külföldi tulajdonú cégek letörjék a felvásárlási- és az exportárakat, s ezzel elejét vette, hogy hazánk olcsó nyersanyagforrás legyen számukra.”

Elmondta: az élelmiszer-biztonsági hivatal megyei kirendeltségei 2007-ben és 2008-ban összesen 41 alkalommal vizsgálták az Aranynektár termékeit. „Ezek közül egyetlen egy mézünknek a paramétere sem tért el a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt értékektől” – közölte Takács a hvg.hu-val. Hozzátette: az áprilisi nagy akció során a tartályokból és a raktárban tárolt mézekből vett mintákról végül a vizsgálat megállapította, hogy megfelelő minőségűek. „Ami igazolta a brémai laboratóriumban általunk elvégeztetett ellenőrzést, amely szerint az üzemben lévő egyetlen tétel mézben sem volt idegen cukor.”

Ez megegyezett az OMME vizsgálatának eredményeivel, amelyeket a Méhészet szaklap júliusi számában is közzétettek, és amelyek azt mutatták, hogy az Aranynektár termékei megfelelő minőségűek. Azzal együtt, hogy a cég által gyártott méz C-vitamin (aszkorbinsav) tartalma magasabb az élelmiszer-biztonsági hatóság által megvizsgált termelői mézekéhez képest. Takács Ferenc megjegyezte: a méz C-vitamin szintjét sem a Magyar Élelmiszerkönyv, sem az EU-méz direktíva nem írja elő, ráadásul az egyes mézek C-vitamin tartalma között több ezerszeres eltérések vannak.

© Stiller Ákos

A Ráckevei Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán folytatott nyomozás megszüntetésének indoklása szerint is „az aszkorbinsav tartalomra vonatkozóan követelmény nem szerepel a forgalomba kerülő méz egyes minőségi előírásainak kitétele között. Erre nincs „kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány, amelyben a meghatározott érték meghaladása esetén a termék rossz minőségűnek mondható lenne” – fogalmazott a rendőrség. A bünteteljárást pedig négy és fél hónap után arra hivatkozva szüntették meg, hogy ami miatt az Aranynektár-t feljelentették, az nem bűncselekmény. Az ügy azonban ezzel nem ért véget, mert – mint azt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Belicza Andrea a hvg.hu-val közölte – a nyomozás lezárást megpanaszolta az élelmiszer-biztonsági hivatal, így jelenleg az ügyészség döntésére várnak, hogy folytatni kell-e a nyomozást vagy sem.

Hajós Ádám, fővárosi és Pest megyei főállatorvos a hvg.hu-nak beszámolt arról, mi alapján panaszolták meg a rendőrségi nyomozás lezárását. „A mézhez semmit sem lehet hozzáadni, az általunk mért jelentős aszkorbinsav érték, pedig éppen erre utalt. Megállapítottuk azt is, hogy az üzemből 800 tonnával több méz ment ki, mint amennyi oda bekerült, igaz, ebben a hatóság és az Aranynektár álláspontja nem egyezik. Továbbá nem volt nyomon követhető a méz útja a telephelytől a vevő asztaláig; a dokumentumok között pedig akadt olyan papír is, amelyet utólag állított ki a cég illetékese.”

A fővárosi és Pest megyei főállatorvos a hvg.hu megjegyzésére, miszerint az Aranynektár az OMME által elvégzett minősítésekre hivatkozik, elmondta, azért nem tudták alátámasztani az egyesület vizsgálatait, mert a mintavételeknél nem voltak jelen. Illetve, amikor utólag kérték az eredményeket, hogy megtegyék a szükséges hatósági intézkedéseket, nem kapták meg a vizsgálati jegyzőkönyveket. „Mivel nem tudjuk, mi alapján történt a mintavétel, hogyan választottak a sokféle mézből, ezért erre semmiképpen sem alapozható egy hatósági eljárás. Megjegyezném, a civil szervezet olyan laboratóriumban vizsgáltatta be a mintákat, amely tudomásunk szerint nem rendelkezett akkreditációval, ami egy eljárás hitelességének alapvető feltétele.”

Az Aranynektár tulajdonosa, Takács Ferenc a magas aszkorbinsav-érték kapcsán megjegyezte, nem értik, hogy az állategészségügy miért határozta meg a C-vitamin határértékét 100 milligramm/100 grammban, de elfogadták ezt, s azokat a termékeiket, amelyek nem felelnek meg ennek az előírásnak, kivonták a forgalomból. Hozzátette: a vizsgálat három hónapja alatt, többek közt azzal, hogy az üzem egy ideig zárva volt, a cégnek több százmillió forintos kára keletkezett, a piaci érdekeltségünk pedig a mézfelvásárlásban 40 százalékról 20-ra csökkent. „Magyarországon egyébként egyedül mi voltunk képesek csomagolt mézzel kilépni az EU-piacra, ezért nem tartom véletlennek, hogy a leghevesebb támadás minket ért.”

Dr.

Az idei ellenőrzések

Több hazai feldolgozóval kapcso-latban felmerült a mézhamisítás gyanúja, ezért idén áprilisban az élelmiszer-biztonság és az adóható-ság munkatársai kilenc helyen folytattak vizsgálatokat. Három vállalkozásnál mézpancsolást, míg 6 cégnél áfa-csalásra és a kiviteli szabályok megsértésére gyana-kodtak. A hatóságok az ellenőr-zések eredményeit még nem hozták nyilvánosságra. Hajós Ádám főállatorvos hangsúlyozta, nem nevezhették meg azokat a cégeket, amelyek a tavaszi ellenőrzési akció során bebuktak. Ennek az oka pedig nem más, minthogy az új jogszabály, amely ezt lehetővé teszi, szeptember 1-jétől van érvényben, visszamenőleges hatálya azonban nincs. „Így a korábbi vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban konkrét vállalkozásokat megnevezni jogtalan lenne.”

Búza László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgató főállatorvosa a hvg.hu-val közölte: információi szerint az Aranynektárral kapcsolatos eljárás, vagyis a hét hatóság egyszerre időzített vizsgálata idén tavasszal  Kondorosi Ferenc „Az új rend és szabadság” kormánybiztosának a feketegazdaság elleni  hirdetett hadjárata részeként indult el. Ugyanis bejelentést kaptak arról, hogy a számlák alapján feltűnően nagy volt a cég által bonyolított cukorforgalom. Ez alapján a területileg illetékes Fővárosi és Pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság is részt vett a helyszíni ellenőrzésekben.

A dunavarsányi telephelyen találtak is cukrot, enzimeket, aszkorbinsavat (C-vitamin) és virágport, amelyek a hamisítás gyanúját felkeltették. Az igazgató főállatorvos megjegyezte, „a hatósági vizsgálatra beszállított enzimeket, aszkorbinsavat vizsgálva fejlesztették ki négy hónapos megfeszített munkával az enzines, savas-hidrolízises mézhamisítási módszereket leleplező, új laboratóriumi vizsgálati eljárásokat.” Ezek révén, az élelmiszerláncot felügyelő hatóság vezetője, dr. Süth Miklós országos főállatorvos, a napokban ez év december 15-ig az egész országra kiterjedő, célzott, hatósági méz-mintavételt és vizsgálatot rendelt el. Ennek során mintákat vesznek a nagykereskedelmi elosztó raktárakban a nem hazai előállítású mézekből, és valamennyi magyarországi mézcsomagoló termékét is megvizsgálják. Az ellenőrzések ezen túl menően kiterjednek a kistermelői mézelőállításra és piaci mézértékesítésre is.

„Mézhamisítás egyébként hazánkban 1875 óta biztosan folyik; hiszen az élelmiszer- és így a mézhamisítás ellen fellépő első törvény erre az évre datálódik” – jegyezte meg Búza doktor. „A mézhez – a vonatkozó jogszabályok alapján – nem lehet hozzáadni idegen anyagot (semmit), mert ha ezt teszik, akkor a termék már nem az az anyag, amit a méhek összegyűjtöttek, így nem nevezhető méznek. A hatóság tudomására jutott jelenlegi, újabb mézhamisítások kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatoknak, hatósági eljárásoknak ez az alapja.”

Az OMME elnöke úgy vélte, hogy a mézhamisítóknak a piacról való eltávolításához nem elegendőek a minőségi vizsgálatok. Megjegyezte, az ő kezdeményezésük, a termék zárszalaggal való ellátása sem tökéletes megoldás a mézhamisítás ellen. „A megoldás az volna, ha a szakma a hatóságokkal együtt egy olyan szabályrendszert hozna létre, amihez mindenkinek csatlakoznia kellene.”