Juhász Attila, a Political Capital elemzője úgy látja, kétséges, hogy a Fidesz hajlandó-e megegyezni a választási rendszer most felvetett módosításában, hiszen az ellenzéki pártnak a mostani vegyes választási rendszer jobb. Ugyanakkor nem feltétlenül jó a kisebb pártoknak sem, mert a megyei listák és egy kompenzációs lista megtartaná a nagyobb pártokat erősítő hatását, bár a pontos mechanizmusokat nem részletezi a javaslat. Hozzátette: a kormány-ellenzék vitából kilépve hosszabb távon mindenkinek érdeke, hogy ezekben a kérdésekben megállapodjanak, ám a rövid távú érdekek a megegyezés ellen hatnak még a gazdasági válság árnyékában is. 

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa szerint sincs esély arra, hogy a Fidesz ebbe a közjogi csomagba belemenjen. Mint mondta, az sem kizárt, hogy a kormányfő attól tart, 2010 után kétpárti parlament lesz, így a tisztán listás rendszerrel esélyt próbál adni a kis pártoknak. Leszögezte: a Fidesz szempontjából rossz lenne ez a változás, hiszen a párt az egyéni választókerületi rendszerre épül.

Hasonlóan látja a helyzetet Kiszelly Zoltán politológus is, aki szerint ez a javaslat nem jó a Fidesznek az említett választókerületi rendszer miatt, és látni kell azt is - mondta -, hogy az ellenzéki párt emberei már nagy számban készülődnek a győzelemre és a parlamentbe jutásra. Így ilyen megközelítésből sem lenne szerencsés ez a változás a Fidesz számára. Kiszelly szerint a Fidesz érdeke most az, hogy jövőre minél több embert juttasson a parlamentbe, így "nagyon jó kifogást" kell találniuk a javaslat elutasítására.

Juhász Attila szerint ahogy a Fidesz vasárnap reagált a javaslatokra - a kezdeményezés hiteltelennek minősítése - kevés lesz arra, hogy megmagyarázzák a megegyezés elutasítását. Mint mondta, a Fideszt - éppen a korábbi javaslatai miatt - bele lehet kényszeríteni az egyeztetésbe. Úgy vélte, a pártok mostani támogatottságát figyelembe véve e bejelentés miatt a két nagy párt között nagy átrendeződésre nem lehet számítani. Ehhez kapcsolódóan Kern Tamás fontosnak tartotta, hogy emlékeztessen arra: új az a kormányjavaslat, ami a tisztán listás választásokat erősíti, hiszen az MSZP eddig a vegyes rendszert támogatta.

A politológusok úgy vélik, a listás rendszer erősítése jó a kis pártoknak, hiszen nekik kevés az esélyük az egyéni választókerületekben. Kiszelly Zoltán azzal árnyalja ezt a véleményt, hogy szerinte a kis pártoknak jó húzó névre is szükségük van ahhoz, hogy eredményesek legyenek az országgyűlési választáson. Hangsúlyozta még: a javaslat a kisebb pártok számára vegyes, hiszen az egyfordulós választás már inkább kedvezőtlen számukra. 

Gyurcsány Ferenc bejelentésének időzítésével kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy vélekedett, a Fidesz parlamentet feloszlató javaslatára jó válasz ez a bejelentés, amivel a kormányfő tematizálni tudja a közvéleményt a következő napokban. Mint mondta, ennek a bejelentésnek az MSZP-n belüli pozíció harcban is fontos szerepe van. A Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa szerint ez a közjogi csomag túl korai, bár szükséges. 

Az önkormányzatokkal kapcsolatos javaslatról - amely szerint a jelenlegi közel 26 ezer fős létszám helyett csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma - Kiszelly Zoltán azt mondta: szerencsésebb lett volna egy átgondoltabb javaslatot tenni. Kern Tamás szerint a bejelentés problémája, hogy nem igazítja egymáshoz az önkormányzati és az országgyűlési választási rendszert. Eddig a kormány regionalitásról beszélt, most pedig megyékről - tette hozzá. Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése előtt meg kellene határozni azt, milyen legyen az önkormányzati rendszer. Ez fontos kérdés a takarékosság szempontjából, hiszen egy jó átalakítás sok pénz megspórolását jelentené - mondta a politológus.

A Political Capital elemzője mindehhez hozzáfűzte:  az önkormányzati képviselői létszám jelentős csökkenése valóban megtakarítást eredményez, hatékonyságnövekedést viszont aligha. Az alacsony hatékonyságot csak kisebb részben okozza a nagy létszám, nagyobb részben a szétaprózódott rendszerből következik. Mivel a javaslat fenntartaná az „egy település-egy önkormányzat" elvét, megmaradna a hatékonyatlanul működő 3200 önkormányzat. Juhász Attila szerint a választási rendszert illetően a 2010-es bevezetés nem tűnik reálisnak, inkább 2014 lehet reális időpont.