Oszkó Péter (pénzügyminiszter) fölényesen győzött Gémesi Ferenc (a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára) ellen – igaz, ez nem mostani költségvetési vitában történt, hanem 1996 márciusában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Az akkor alakult ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki posztjáért két jelölt indult, a jogi kar hallgatói szervezetét vezető Oszkó és a bölcsészkart képviselő Gémesi. Mindketten kitérővel kerültek a politika élvonalába. Gémesi külügyi szakmai karriert indított, míg Oszkó jogászként pénzügyi társaságok vezetésében tevékenykedett.
A hallgatói önkormányzatokban (HÖK) már akkor is „megnyilvánultak a politika árnyoldalai, finoman szólva sem mindig a szakmaiság volt az elsődleges szempont” – mondta Oszkó egy éve a HVG-nek. Ettől függetlenül persze a mai pénzügyminiszter jó terepnek tarthatta a hallgatói érdekképviseletet, hiszen később a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke is lett, majd az e szervezet és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által alapított Agora Kht. ügyvezetőjeként gyűjtögette pénzügyes tapasztalatait.
Ezen a poszton társa is akadt. A kht vezetésén osztozott Gál András Leventével, aki 1998-tól a Fidesz-kormányban futott be karriert, a 2002-es választási vereség az oktatási tárca közigazgatási államtitkáraként érte. Gál korábban, még Oszkó előtt, az ELTE jogi karának HÖK-vezetője volt, s ő alapította a DOSZ-t is, jelenleg pedig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált alelnöke.
A hallgatói önkormányzatok alapvetően a felsőoktatásban tanuló diákok érdekképviseletét látják el, ám a kezdetektől gyakorlóterepként szolgálnak a politika iránt érdeklődő diákok számára. A kilencvenes évek közepén a HÖOK-elnökségben Gál mellett többen is voltak olyanok, akik rövidesen politikusok lettek. Boros Bánk Levente például még HÖOK-elnökségi tagként kisgazda képviselőjelölt volt (ma a HÖOK tiltja a direkt politizálást elnökségi tagjainak). Azóta politológusként és a Fradi-szurkolók egyik vezetőjeként véteti észre magát. Vele egy időben volt a HÖOK elnökségének tagja Wintermantel Zsolt, a Fidesz volt országgyűlési, jelenleg fővárosi képviselője és Kátai Gábor, akiből később Kóka János SZDSZ-elnök kabinetfőnöke lett. Az ő csapatuk egyébként azt a HÖOK-ot váltotta, amelyet Garamhegyi Ábel vezetett, aki később SZDSZ-esként a Gazdasági Minisztérium Kóka minisztersége alatti államtitkára lett.
A HÖK tehát nem csak a Jobbik számára jelentett utánpótlást. Az egyetemi diákszervezetként indult Jobbik alapítói közül némelyek egyébként más pártban is sokra vitték. Almássy Kornél, az MDF kurtán-furcsán menesztett alelnöke például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Jobbik-szervezetének vezetője volt, amikor az még nem pártként létezett. Az általa irányított HÖOK-ból az elnökségi tagok – például Huber Szebasztian, Lasztovicza Gábor, Vasa László – sorban vezető MDF-es pozíciókba kerültek.
A hallgatói önkormányzatokban a politikusnak készülők elsajátíthatják a választási harc fortélyait éppúgy, mint az érdekkijárás, kompromisszumkötés taktikáit. A HÖK-választásokat ma a hallgatók meglehetős érdektelensége kíséri, ezért minden trükköt be kell vetni a szavazatok megszerzéséhez. Előfordul, hogy a beiratkozáskor, indexfelvételkor szavazólapot is kap a diák, de gyakori az is, hogy az intézményben magukat még ki nem ismerő gólyákat rohanják le a szavazatgyűjtők.
A felsőoktatási törvény szerint a hallgatók 20 százalékának a szavazata kell a HÖK-választás érvényességéhez, de 25 százalék alatt a szervezet csak egy hallgatót küldhet a kari tanácsba és az egyetemi szenátusba, míg e felett e testületek egynegyedét-egyharmadát a diákképviselők alkotják. Ezért szinte mindenhol 25 százalék fölötti arányt mutatnak az érvényességi mutatók – általában önbevallás alapján. Ezért Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter három másik képviselőtársával együtt tavaly azt szerette volna belevetetni a felsőoktatási törvénybe, hogy a hallgatói szervezeteknek „hitelt érdemlően” kelljen bizonyítaniuk, elérték-e az érvényességi küszöböt – e tervet nem sikerült keresztülvinni a Házon.
A hallgatói önkormányzat szavazatai ráadásul felértékelődnek, mert delegáltjai kötött mandátummal ülnek kari tanácsi vagy szenátusi üléseken, tehát tömbben szavaznak, míg az oktatók voksai megoszlanak. Ezért az egyetemi vezetőknek megéri elnyerni a HÖK kegyeit, hiszen gyakran a diákszavazatok döntenek az egyetem fontos kérdéseiben, például a rektorválasztáson. A szegedi egyetem HÖK-szervezetén is múlik például Szabó Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem rektorának, a Magyar Rektori Konferencia jelenlegi elnökének a posztja. A jövő hétfői rektorválasztáson Szabó aligha számíthat a HÖK szavazataira, egy éve egyetértett ugyanis azzal, hogy Török Márkot, az egyetemi HÖK korábbi és jelenlegi vezetőjét fegyelmivel két félévre eltiltsák az egyetemtől. Miután Török eltiltása lejárt, a HÖK újra elnökévé választotta, és most az általa vezetett szervezet szavazatai akár döntő szerepet játszhatnak a rektorválasztáson.
RIBA ISTVÁN
