szerző:
Szegő Péter
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió belügyminisztereinek mai gödöllői tanácskozásán a szervezett bűnözés elleni fellépés lesz az egyik fő téma. Románia – leszámítva a bolgár határt – készen áll a schengeni csatlakozásra. A határon túli magyarok európai parlamenti szavazati jogáról még korai beszélni. Egyebek mellett ez hangzott el a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi és közigazgatási miniszter, valamit Pintér Sándor belügyminiszter szerda esti, háttérbeszélgetésnek nevezett sajtótájékoztatóján.

A háttérbeszélgetés apropóját az adta, hogy csütörtökön és pénteken Gödöllőn ülésezik az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa.

Csütörtökön kerül sor a belügyi, pénteken az igazságügyi szekció ülésére – közölte Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: a pénteki ülésnek három napirendi pontja lesz: az Európai Unió állampolgárai jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontásával kapcsolatos feladatok; az Európai Tanács szerepe az Alapjogi Charta végrehajtásában; végül a bírák, ügyészek és általában az igazságszolgáltatásban foglalkoztattak európai szintű képzésének kérdése. 

Az igazságügyi és rendészeti miniszter a három pontot részletezve úgy folytatta: az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az európai uniós állampolgárságról szóló jelentését, „amelynek a célja kimondottan az, hogy az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontásához szükséges feladatokat azonosítsa, illetve megjelölje azokat a nehézségeket, amelyek ma az európai uniós polgárok jogainak érvényesülésének útjában állnak”. A Bizottság idevonatkozó éves jelentése hat problémás területet jelölt meg: a polgárok mint magánemberek; a polgárok mint fogyasztók; a polgárok mint diákok, lakosok és szakemberek; a polgárok mint politikai szereplők; a polgároknak szánt segítség és a könnyen elérhető információk hiánya, végül az EU-állampolgárság tartalmával kapcsolatos ismeretek hiánya. 

Navracsics abban bízik, hogy a problémák egy része „jogalkotási aktus formájában orvoslásra kerül”. A tervek szerint a Tanács még az megvitatja a vegyes („nemzetközi”) párok tulajdonjogi problémáit, illetve az anyakönyvi okmányoknak határokon átnyúló elismerését. 

Szó volt a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatás más munkatársainak európai szintű továbbképzéséről is, Célja a különböző országok ítélkezési kultúráinak egymáshoz való közelítése. Navracsics szerint kérdés, hogy ez a gyakorlatban milyen intézményi keretek,  milyen pénzügyi körülmények között tud megvalósulni. A miniszter a problémák között a nyelvtudás vagy a másik ország jogrendje ismeretének hiányát említette. 

Az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtöki gödöllői tanácskozásán a szervezett bűnözés elleni fellépés lesz az egyik fő téma – ezt már Pintér Sándor belügyminiszter közölte. Úgy folytatta: az EU 2000-ben foglalkozott legutóbb a szervezett bűnözés elleni fellépéssel. Mivel több, mint tíz év eltelt azóta,  és a bűnözői szokások is megváltoztak, indokolt az akkori stratégia felülvizsgálata. A belügyminiszterek mellett a tanácskozáson részt vesz az Europol igazgatója, az Interpol elnöke és Délkelet-európai Együttműködési Szervezet igazgatója is. 

A miniszterek egy többéves pénzügyi program előkészítéséről is tárgyalnak. Pintér nehezményezte, hogy az EU évi 975 milliárd eurós költségvetéséből csak hat és fél milliárd euró jut bűnmegelőzésre. Szerinte már csak azért is érdemes lenne többet költeni ezen a téren, mert az Europol adatai szerint a szervezett bűnözés évi 135 milliárd euróval csökkenti az Unió bevételeit. 

„Hol vagyunk még ettől” – reagált Navracsics Tibor egy újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy amennyiben a határon túli magyarok  itteni választójogot kapnak, milyen jogaik lesznek az EU-választáson: lesz-e például két uniós tagországban szavazati joguk?  „Kicsit korainak tartjuk a kérdést” – közölték a miniszterek. 

Szintén újságírói kérdésre válaszolva a belügyminiszter azt felelte: „előzetes információi alapján” Románia teljesen fölkészült a schengeni csatlakozásra, Bulgária pedig rajta van az ügyön és a még meglévő hiányosságokat „a közeljövőben szeretnék megszüntetni”.

A román külügyminiszter által a Financial Timesnak adott interjú nyomán a hvg.hu volt kíváncsi, hogy Románia schengeni csatlakozását nem nehezíti-e meg, ha moldáv állampolgárok kapnak román állampolgárságot. A belügyminiszter szerint a román állampolgárságot kapó moldávok nem teszik problémássá Románia schengeni csatlakozását. Románia problémája az, hogy a román-bolgár határon nincs kiépítve a Schengen-kompatibilis biztonsági rendszer, tehát Románia csak Bulgáriával együtt tud csatlakozni Schengenhez.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!