Az EP csütörtökön a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg: a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban. A szöveg az EBESZ és az Európa Tanács emberjogi biztosának álláspontjára alapozva szólít a magyar médiaszabályozás alkalmazásának felfüggesztésére és a média kormánytól való függetlenségének visszaállítására, az állami beavatkozás felszámolására a szólásszabadság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás terén.

Szájer: „a baloldal pártjai a hazugság oldalán”

Szájer József az erre reagáló blogbejegyzésében azt írta: "a sommás ítélet, amelyet Magyarországról az európai baloldal pártjai mondanak, a múltról szól, arról a múltról, amit a hétfői budapesti szavazás már meghaladott". (Hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)

A fideszes politikus szerint az EP határozata most már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel és a liberális Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal, "no meg a valósággal van háborúban", hiszen a bizottság alelnöke hétfőn világossá tette, hogy a magyar médiatörvény nemcsak az európai uniós médiaszabályokkal, hanem az EU alapjogi chartájával is összhangban van. Ebben az ügyben alapos és részrehajlás nélküli vizsgálatot csak az Európai Bizottság folytatott le; sem az Európa Tanács, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem folytatott semmilyen vizsgálatot, csak "sajtódeklarációkat" adtak ki - tette hozzá.

Szájer József kiemelte, hogy az EP határozatának nincs jogkövetkezménye, a tanulságokat azonban szerinte érdemes levonni. Az egyik - mint írja - az, hogy a baloldal "alkatilag képtelen" veszíteni, hiszen három hete a parlamenti ülésen levették a szavazást a napirendről, mivel éppen az előző nap állapodott meg a bizottság és a magyar kormány a témában. "Rövid megingás után" viszont múlt héten szinte változatlanul éledt újra a szocialista-kommunista-zöld-liberális javaslat, mintha mi sem történt volna - idézte fel.

A politikus kitért arra is, hogy a csütörtöki szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az Európai Néppárt frakciója az inkorrekt eljárás ellen azzal tiltakozott, hogy visszavonta saját határozattervezetét, hiszen az ügy, amely annak benyújtása alapjául szolgált volna korábban, hétfőn megszűnt létezni. "Felszólítottuk a többi pártot, hogy ők is vonják vissza az okafogyottá vált javaslatukat, de politikai előítéleteik miatt inkább vállalták a hazugságot" - fűzte hozzá.

A másik tanulság Szájer József az, hogy "a valóság sosem számít ott, ahol a baloldal pártjai a hazugság oldalán össze tudják hozni a többséget".

Göncz Kinga: „a magyar sajtószabadság érvényesülésére van szükség”

"Az Európai Parlament meggyőző fölénnyel ma elfogadott állásfoglalása a magyar médiatörvények további módosítására szólít fel. Az állásfoglalást 316 képviselő támogatta, 264 ellenezte, 33-an tartózkodtak. Ez nagyon fontos politikai figyelmeztetés, amelyet az Orbán-kormánynak komolyan kell vennie. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő az a néhány módosítás, amelyet a Magyar Országgyűlés hétfői ülésén elfogadott. Az Európai Parlament többsége ezt kevésnek találta" - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azután, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a magyar médiatörvényekről szóló állásfoglalását.

"Az EP sürgeti a magyar kormányt, hogy további, lényegi módosításokat tegyen a médiatörvényekben. Vegye figyelembe az Európai Unió Alapjogi Chartájában írt követelményeket, az uniós tagállamokban íratlanul is érvényesülő alapvető demokratikus elveket, Thomas Hammarbergnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának állásfoglalását, és Dunja Mijatovicsnak, az EBESZ médiaügyi ombudsmanjának véleményét" - tette hozzá Göncz Kinga, az EP Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke.

Az Európai Parlament állásfoglalása az Alapjogi Chartában megfogalmazott elvek teljes tiszteletben tartását kéri. Felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy Magyarország, az Európai Emberi Jogi Egyezmény részese, és az Európa Tanács tagja számára nem lehetnek túlzottak az emberi jogi biztos által megfogalmazott elvárások. Az EBESZ tagországaként Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a médiaügyi biztos jogos aggályait sem. A fenti álláspontok alapján olyan magyarországi médiaszabályozást kell kialakítani, hogy az Orbán-kormány ne irányíthassa központilag sem a közszolgálati médiát, sem a Médiahatóságot. Csökkenteni kellene a példátlan mértékű bírságokat. Biztosítani kellene a Médiatanács döntései elleni valódi jogorvoslat lehetőségét. Garantálni kellene az újságírók forrásainak védelmét" - sorolta Tabajdi az állásfoglalásban is felvetett problémákat. Göncz Kinga hozzátette: olyan médiaszabályozásra van szükség, amely kielégíti a magyar sajtószabadság érvényesülésének követelményeit, biztosítja az állampolgárok szabad tájékozódását és nem kényszeríti öncenzúrára az újságírókat.