A három szervezet korábban azt vizsgálta, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott alaptörvény-javaslatban.

Súlyos legitimációs hiány

Elemzésük szerint az alkotmányozás menete nem felel meg a jogállamiság követelményeinek, az alaptörvény súlyos legitimációs hiánnyal küzd. „Az Alaptörvény-javaslat egypárti alkotmányozás eredménye, az összesen kilencnapos parlamenti vita pedig lehetetlenné teszi annak érdemi megvitatását” – írták. Szerintük a javaslat indokolatlanul szakít a politikai közösség eddig elfogadott meghatározásával, mikor lehetőséget teremt arra, hogy az országhatáron kívül élő magyar nemzetiségű személyek is választójogot kapjanak, és ezzel olyan politikai döntések meghozatalában vegyenek részt, amelyeknek következményeit nem viselik.

Alapjogokat korlátoz

De az új alaptörvény szakít azzal az alapelvvel is, amely szerint az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, tekintet nélkül kötelezettségei teljesítésére, érdemeire vagy társadalmi hasznosságára. „Az Alaptörvény az alkotmány szintjére emeli a jobboldali-konzervatív világnézet értékeit, azok jegyében is korlátozhatóvá teszi az alapjogokat, ezzel pedig jelentősen felpuhítja az alapjog-korlátozás kritériumait. A jövőben alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhat például a 'hűség, a hit és a szeretet'. Megszűnik annak a lehetősége, hogy a jogszabályok alkotmányellenessége utólagos vizsgálatát bárki kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál, így az alapjogok kikényszeríthetősége súlyos csorbát szenved” – olvasható az elemzésben.

Stiller Ákos

Csorbul a független jogvédelem

Az új alkotmány ráadásul gyengíti a kormány és az országgyűlési többség ellensúlyait, így az Alkotmánybíróságot és az ombudsmani intézményt. Fenntartja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását a költségvetést, a központi adónemeket érintő jogszabályok tekintetében. Az ombudsmanokat pedig leépíti: a Fidesz-KDNP a továbbiakban nem tart igényt a nemzeti és etnikai kisebbségek, a jövő nemzedék jogait védő ombudsmanokra és az adatvédelmi biztosra, így megszűnik az érintett jogok független intézményi védelme.

Megnehezíti a politikai versenyt

Mindezen felül az új alkotmány megnehezíti a demokratikus politikai versenyt és a politikai váltógazdálkodást. „A központi költségvetés kikerül az Országgyűlés kizárólagos fennhatósága alól, az Országgyűlés pedig egyszerűen feloszlathatóvá válik. Az Alaptörvény-javaslat megfosztja a következő egyszerű többségű kormányt attól a lehetőségtől, hogy saját kormányprogramját megvalósítsa, hiszen olyan szabályozási tárgyköröket utal kétharmados többséggel elfogadható törvények körébe, mint az adótörvények vagy a nyugdíjrendszer” – fogalmaztak a szervezetek közleményükben.