Jobboldali győzelem miatt bukhat el ismét a chilei alkotmány megújítása
Chilében a jobboldal aratott győzelmet az alkotmányozó tanácsi választásokon.
Chilében a jobboldal aratott győzelmet az alkotmányozó tanácsi választásokon.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.
Az ellenzéki pártoknak nem lesz könnyű dolga, még akkor sem, ha kétharmados többséggel nyerik a választásokat – mondta Fleck Zoltán, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi munkacsoportját vezető egyetemi tanár.
Nem csak az ellenzék, a Fidesz győzelme is feszültséget okozna a társadalom egy részében, ugyanis sokan gyűlölik a rendszert, akik most a választás miatt nem vonulnak utcára – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. Úgy gondolja, az ellenzék számára a választás megnyerése sokkal nehezebb lesz, mint aztán kormányozni. Azt kevéssé tartja elképzelhetőnek, hogy az új Parlament az első ülésnapon kimondja, hogy Polt Péter illegitim, azt viszont megvilágította, miért beszélnek mégis erről.
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat – mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent majd az ellenzék számára. Interjú.
Nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy a jogállamiság rendkívüli sérülése esetén alkotmányon kívüli módon alkotmányozzon az ellenzék – mondja Sajó András jogtudós, az e témában született nemzetközi állásfoglalás egyik aláírója. Azt mondja, nem szabad, hogy a jogi képzelet megbénuljon amiatt, hogy csak az az elfogadható, ami benne van az alaptörvényben.
Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Az alkotmányozás során vetődött fel ez az ötlet - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón, de később kiderült, csak viccelt.
Kubában hivatalosan is el fogják ismerni a magántulajdont – ez lesz az egyik eleme a néhány napon belül a parlament elé kerülő alkotmányreformnak.
Akár a kurdok pártjával is szövetkezhet a török kormány, ha gyorsan el akarja fogadtatni az új alkotmányt – írta internetes oldalán a Hürriyet című török napilap hétfőn.
Mit tervez az „egypárti” alaptörvénnyel Bajnai Gordon kormányzásra készülő, MSZP-vel egyezkedő mozgalma? Neki mernek-e menni a kétharmaddal megválasztott személyeknek, mi lesz a legfőbb ügyésszel, vállalják-e a konfliktusokat az Alkotmánybírósággal, megszüntetik-e a Médiatanácsot, tervezik-e az ingatlanadó bevezetését? Interjú az Együtt 2014 alkotmánytervezetét kidolgozó Tordai Csabával, aki állítja, legfeljebb magától plagizálhatott a javaslat összeállításakor.
Mindig is kereszténydemokratának vallotta magát, de csak 2006-ban lett KDNP-s. Hamarabb csatlakozott a Fideszhez, mint bárki más a jobboldalról, sőt a "polgári" kifejezést is először használta. A hétfőn alkotmánybírónak jelölt Salamon László 1990 óta képviselő, és három alkotmányozásban vett részt, igaz, korábban még sok mindent másként gondolt, mint ma.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt - fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a németországi Potsdamban egy konferencián.
A CEU Demokrácia Intézetének kerekasztalán vett részt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, ahol szakértőkkel arról beszélgettek, milyen lehetőségei lehetnek az ellenzéknek felülírni a Fidesz-féle Alaptörvényt, amely az ellenzék szerint önmagában alkotmányellenes. Továbbra is az tűnik a legbiztosabbnak, ha a választások után gondolkodnak a kérdésen Márki-Zayék.
Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő levelére válaszolt Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, aki korábban éveket töltött Magyarországon a hazai alkotmányjogot tanulmányozva. A jogász szerint a magyar kormány PR-villámháborút folytat bírálói ellen, védekezése azonban félrevezető.
Legalább 12 liberális közéleti személyiség vasárnap elhagyta az egyiptomi alkotmány előkészítését végző 100 tagú testületet.
Az iszlamisták túlzottnak tartott befolyása miatt kivonultak a liberálisok az egyiptomi alkotmányozást előkészítő egyeztetésről.