A MEOSZ szerint a fogyatékos emberek sokáig küzdöttek azért, hogy méltó kifejezéssel illessék őket. Az új Alkotmányban most mégis úgy szerepelnek, mint „elesettek”. E kategóriát ráadásul a magyar jogrend sem ismeri. Garantálja-e a kormány a szociális biztonságukat, vagy csak törekszik erre, ahogy az Alkotmányban is szerepel? – teszik fel a kérdést.

A MEOSZ nemtetszését fejezi ki azért is, mert úgy látják, az érdekegyeztetési folyamat a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel – korábban soha nem látott – mélypontra süllyedt. A fogyatékos emberekkel kapcsolatban a kormány sajnálatosan nem alkalmazza a világban általánosan elfogadott és a hatályos magyar törvényben is megerősített „semmit rólunk nélkülünk” elvet. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem hívták össze a kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanácsot – írják levelükben.

"A kormány nem konzultált a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel az új Alkotmánynak a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos rendelkezéseiről, a Nemzeti Szociális, valamint az Oktatási Koncepcióról. Nem kérte ki a véleményüket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepcióról, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról. A MEOSZ egyetért a szigorítással, nevezetesen azzal, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, de tiltakozik az ellen, hogy – egyfajta kollektív bűnösséget sugallva – a jogosan rokkantsági nyugdíjas fogyatékos embereket a kormányzati kommunikációban negatív módon tüntessék fel, és így a társadalom ne kapjon reális képet róluk, illetve e problémáról" – olvasható a kiadott közleményben.

"A MEOSZ ismételten felajánlja segítségét a kormánynak. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum Magyarországon tartja közgyűlését május 28-án. A 600 ezer fogyatékos ember és családjaik bíznak abban, hogy kérdéseikre addigra érdemi választ kapnak Orbán Viktor miniszterelnöktől" – zárul a kommüniké.