szerző:
M. László Ferenc

Komoly dilemmát okoz a Fideszben, hogyan teljesítse a párt a hazai kisebbségeknek – többek között a cigányságnak, németeknek, szlovákoknak, horvátoknak – a kedvezményes mandátumról tett ígéretét. A hvg.hu úgy tudja, a párt elnökségének hétfő ülésén Orbán Viktor és Kövér László között élénk vita folyt a kérdésről. A házelnök szerint félmegoldás lenne, ha csak a legnagyobb közösségek jutnának képviselethez a parlamentben.

Összekülönbözött Orbán Viktor és Kövér László a Fidesz-elnökség hétfő délutáni ülésén, mert a nagyobbik kormánypárt vezetője és választmányi elnöke eltérően ítéli meg a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását – értesült több fideszes forrásból is a hvg.hu. A két politikus között nem ez az első vita, Kövér álláspontja korábban a határon túli magyarok választójoga miatt maradt kisebbségben.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn délelőtt ismertette pártja reformkoncepcióját. Lázár János a kisebbségek parlamenti képviseletéről beszélve elsősorban az indulásnál – a pártoktól elvárt feltételekhez képest – biztosított kedvezményekről tett említést, többek között arról, hogy a nemzetiségek listáinak nem kell megugraniuk az 5 százalékos küszöböt és nem kell kopogtatócédulákat gyűjteniük. De sem Lázár hétfői bejelentéséből, sem múlt csütörtökön a hvg.hu birtokába került koncepcióból nem derül ki, hogy milyen módszerekkel fogják kiszámítani a kedvezményes mandátumok számát, azaz hány szavazat kell egy nemzetiségi képviselői hely megszerzéséhez.

Bár a Fidesz elnöksége két héttel ezelőtt egyszer már megtárgyalta a kormánypárt választójogi koncepcióját, információink szerint ezt a kérdést azért nem zárták le, mert még mindig vita van róla, nem sikerült megnyugtatóan lezárni. A hvg.hu-nak fideszes források azt mondták, a párt elnökségében részben elvi ellentétek vannak, részben attól is tartanak, hogy a többek között a cigányságnak, németeknek, horvátoknak, románoknak biztosított mandátum komoly vitákat válthat ki a többségi társadalomban.

Kisebbségből a mérleg nyelve?

Szenzitív kérdés, ami eddig elkerülte a közvélemény figyelmét, de nagy viták várhatók – ismerte el a parlament alkotmányügyi bizottságában hétfőn Lázár János. Délután a nagyobbik kormánypárt elnökségében fel is merült a kérdést: a Fidesz vezetői azt próbálták tisztázni, hogy milyen módszerekkel számolják ki a mandátumok számát és ebből adódóan a bejegyzett 13 nemzetiség közül mely kisebbségeknek lehet majd képviseletük a parlamentben, illetve kiknek kell beérniük a Házban szavazati joggal nem rendelkező, úgynevezett nemzetiségi szószólóval.

Borsodi romák - hány képviselőjük lesz a parlamentben?
©

A hvg.hu-nak egy, az elnökségi döntéshozatalra rálátó, neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, Orbán Viktor úgy érvelt, hogy nem lenne helyes túl sok kedvezményt biztosítani. Ezzel szemben Kövér László és Balog Zoltán, a kormány felzárkóztatási államtitkára – aki a pártalapítvány elnökeként tagja a Fidesz vezetőségének – arra hivatkozott, hogy nagyobb engedményeket kell tenni a nemzetiségeknek, különben kevés, legfeljebb egy-két mandátumuk lesz majd a parlamentben.

„A Fideszben senki nem ellenzi már, hogy a kisebbségeknek kedvezményes mandátumot biztosítsunk, hiszen a miniszterelnök több nemzetközi találkozón is megígérte, hogy lesz ilyen. A vita arról folyik, hogy hányan legyenek, legyen-e szavazati joguk, és adott esetben a mérleg nyelvét képezhessék-e olyan képviselők, akik jóval kevesebb szavazattal jutottak be a parlamentbe. Nem biztos, hogy a kisebbségeknek jót tenne, ha egy kiélezett helyzetben rajtuk múlna a kormányozhatóság: így beszorulnának a pártok közé” – beszélt a Fideszen belüli nézetekről a párt egyik képviselője.

Eddig a bukás volt garantált

Lázár János az ellenzéki pártokkal történt keddi egyeztetésen leszögezte, egyedül a kedvezményes mandátum megadása biztos, a pontos részletek még dilemmát okoznak a Fideszben. Kormánypárti források szerint azt mindenki belátja a pártban, hogy a kisebbségi szervezetek indulását mindenképpen könnyíteni kell, mert eddig hiába próbálkoztak a jelölt- és listaállítással, nem tudtak sikereket elérni.

Az elmúlt években pedig több szervezet is vállalkozott arra, hogy valamelyik kisebbséget – a Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP) az összes hazai nemzetiséget – parlamenti képviselethez jutassa. Az MKP és a Liberális Roma Unió azonban képtelen volt összegyűjteni a szükséges mennyiségű kopogtatócédulát, nem tudott listát állítani, az Új Roma Kerekasztal Szövetséget pedig még csak nyilvántartásba sem vették a 2010-es választások előtt.

Eddig egyedül Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi vezetője alapította Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) tudta teljesíteni az alapvető feltételeket: 2006-ban 29 egyéni jelöltet indítottak és országos listát állítottak, de végül 0,08 százalékos eredményt értek el mindössze 4459 szavazattal. Az MCF 2010-ben még ennél is rosszabbul szerepelt, összesen 491 szavazatot gyűjtöttek. A cigányság szervezetei ezért rendszerint valamelyik nagy párthoz csapódtak, és így jutottak be a parlamentbe. Igaz, őket a frakciókban köti a pártfegyelem. (Ez most annyiban változna, hogy kisebbségi listát csak országos kisebbségi önkormányzat állíthatna, etnikai párt nem, tény viszont, hogy a OCÖ-ben a Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak kétharmados többsége van, ami kihatással lehet a 2014-es lista összeállítására is.)

Farkas Flórián és Orbán Viktor - marad a szövetség, vagy külön indul?
©

A Fideszben a szigorúbb feltételek hívei szerint éppen ezért elég, ha az indulásnál megkönnyítik a kisebbségek jogait. A párt koncepciója szerint nem kell majd 1500 ajánlószelvényt összegyűjteniük és a lista állításához sem kell 27 jelöltet állítaniuk, ahogy a politikai pártoknak. Ugyanakkor nem kell megugraniuk az 5 százalékos küszöböt sem. (A választók vagy pártlistákra, vagy kisebbségi jelöltekre szavazhatnak.) Ám ezt a könnyítést információink szerint Kövér és Balog is kevesli.

Egyharmad vagy fél?

Egy elnökségi forrás szerint a vita hétfőn arról folyt, hogy az indulási feltételek enyhítése mellett mekkora kedvezményt adjanak az elvárt szavazatszámban, ugyanis ez azt is meghatározná, hogy melyik nemzetiség kerüljön be a parlamentbe, és mely kisebbségek maradjanak ki.

A Fideszben a 2010-es adatokat figyelembe véve úgy kalkulálnak, hogy megközelítőleg 80-90 ezer voksból kell majd kiszámolni a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget. A miniszterelnök-pártelnök állítólag az 50 százalékos megoldás híve, míg Kövér és Balog ennél nagyobb kedvezményt adna: szerintük elegendő lenne a pártlistás mandátum mögött álló voksmennyiség egyharmadát begyűjteni, vagy még ennél is kevesebbet.

A nagyobb kedvezmény hívei szerint az 50 százalékos javaslat félmegoldás lenne, a nemzetiségi közösségek nagy többségét kizárná a teljes értékű mandátumból, legfeljebb szószólókat küldhetnének a parlamentbe.

Milyen jogon?

A parlament közel két évtizede mulasztásos alkotmánysértést követ el, mivel nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság (Ab) 1992-es előírását a kedvezményes mandátumról – mondta a hvg.hu-nak Áder János arról, milyen érv alapján ragaszkodik a Fidesz a kisebbségek országgyűlési képviseletéhez.

 

Másképp vélekedik Jakab András, a hatályos alkotmányról szóló kommentárkötet szerkesztője. Az alkotmányjogász a Corvinus Egyetemen múlt hét szerdán tartott konferencián azt mondta, az Ab az 1992-es határozatában csak a nemzetiségek képviseletét említette, a parlamenti mandátumról nem szólt, márpedig az előbbit a kisebbségi önkormányzatok felállítása megoldotta. Jakab szerint ezt támasztja alá, hogy az Ab mulasztásos alkotmánysértéseket tartalmazó listáján a kedvezményes mandátum már nem szerepel. Ezt élesen vitatta a konferencián Magicz András, a kisebbségi ombudsmani hivatal alkotmányügyi főosztályvezetője, aki szerint az Ab az utóbbi években többször is visszautalt az 1992-es határozatára, ami szerinte azt jelenti, hogy a testület nem tekinti lezárt kérdésnek az ügyet. Magicz úgy vélte, az Ab elnöke saját hatáskörben – a határozatot a maga módján értelmezve – vetette le a listáról a kérdést. Ugyanakkor több fideszes jogász képviselő is azt mondta a hvg.hu-nak, a kisebbségi mandátum kialakításánál figyelemmel kell lenniük az Alkotmánybíróság egy 2005-ös határozatára is, amely kimondja, hogy a választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mindenképpen alkotmányellenes. Így a harmadolós szabály már nagy valószínűséggel fennakadna az Ab szűrőjén.

De mi lesz az örményekkel?

Hiába magasabb ugyanis a statisztikai, szociológiai felmérések szerint a kisebbségek száma, mint amit a 2001-es népszámlálás mutat – míg a kutatók a cigányság lélekszámát 600-700 ezerre teszik, a népszámlálás szerint csak 190 ezren vallották magukat romának –, a nemzetiségek nem szívesen szavaznak etnikai szervezetekre. Ezt a Fideszben a nagyobb kedvezmény hívei arra vezetik vissza, hogy számukra a választás előtt kötelező a regisztráció, és mivel ez a kormánypárt koncepciója szerint a jövőben is megmaradna, az elnökségben Kövér és Balog ezt is bírálta.

Magyarországi horvátok - ők megint kimaradhatnak
©

Öt évvel ezelőtt a kisebbségi önkormányzatok megválasztása előtt mindösszesen 199 ezer magát nemzetiséginek valló választó regisztrált. 2010-ben már harmincezerrel többen, de ha a feles szabály lépne életbe, akkor is legfeljebb 133 ezres cigány és a 46 ezres német választói csoport tudna képviselőt juttatni a parlamentbe – a harmadolós limit mellett akár többet is.

Bár a 12 ezres szlovák, 11 ezres horvát, 5 ezres román szavazótömbön a harmadolós szabály sem segítene, egy elnökségi forrás azt mondta, az alacsonyabb "küszöb" ösztönzőleg hatna a szavazókedvre. A neve elhallgatását kérő politikus úgy számol, hogy alacsonyabb országos részvétel esetén a pártlistás mandátumok mögött álló szavazatmennyiség is csökkenne, így többen tudnák megugrani a limitet. A pár ezres örmény, bolgár és ukrán választói csoport viszont be kellene érje a parlamenti szószóló intézményével.

Az ellenzéki Kövér

Az Országgyűlés elnökének korábban a határon túli magyarok választójogát illetően is különvéleménye volt. Kövér azt helytelenítette, hogy a Fidesz koncepciója csak a pártlistákra való szavazást tenné lehetővé a külhoni magyaroknak.

Kövér László Lázárra egyeztet - kisebbségben maradt
©

Kövér augusztus végén egy Kárpát-medencei fiataloknak rendezett nyári táborban azt mondta, „közelebb áll a szívéhez” az a megoldás, mely szerint a határainkon kívül élő magyar állampolgárok egyéni képviselőket küldhetnének az Országgyűlésbe. A Magyar Nemzet, amelynek beszámolója szerint Kövér László arra is kitért, hogy az országos listával szemben – ahol pártok támogatottjaira lehet szavazni – az egyéniben induló képviselők független jelöltek lennének. Információink szerint ezt az álláspontot képviselte az elnökségi vitákon is, de kisebbségben maradt.

A Fidesz választmányi elnökének az új alkotmány kidolgozásakor is több csörtéje volt a párt vezetőségében – ő ragaszkodott többek között ahhoz, hogy vármegyékre kereszteljék a megyéket –, ahogy tavaly nyáron azt is ellenezte, hogy Schmitt Pált jelöljék köztársasági elnöknek. Kövér László a Heti Válasznak 2010. július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében. A párt választmányi elnöke hangsúlyozta, ő alkalmasnak tartotta Schmittet a posztra, de úgy vélte, voltak, akik alkalmasabbak lehettek volna.

A kisebbségi mátrix

Mivel a Fidesz nyilvánosságra került koncepciójából nem derül ki, miként számolnák ki a kedvezményes mandátumok számát, eddig az egyetlen támpontot a tervezet kidolgozását irányító Áder János európai parlamenti képviselő hvg.hu-nak adott interjúja jelentette. Áder azt mondta, „a pártok által országos listán szerezhető mandátumok felével vagy egyharmadával megegyező szavazatszámmal szerezhetnek mandátumot” a kisebbségek 2014-től. Ezt egy neve elhallgatását kérő fideszes szakpolitikus úgy értelmezte, hogy az országos listáról kiosztandó mandátumok mögött álló szavazatszámot oszthatják majd kettővel, esetleg hárommal: ennyit voksot kell elérnie majd egy kisebbség állította listának, hogy legalább egy képviselői helyet szerezzenek. A Fidesz név nélkül nyilatkozó szakpolitikus-képviselője szerint a kompenzációs mandátumok számításánál eddig használt d’Hondt mátrixszal fogják kiszámítani, hogy mennyi voks képezi a kezdeményes mandátumkiosztás alapját. Mivel a területi listákat a Fidesz koncepciója szerint megszüntetik, ezentúl a pártok listáira leadott szavazatokat és a vesztes egyéni jelöltek után keletkező töredékszavazatokat összeöntik, majd ezzel a módszerrel kiszámolják, melyik pártnak hány mandátum kell. A legutóbbi választásokon 5,1 millióan szavaztak a pártok listáira, és közel 2,2 millió töredékszavazat keletkezett. A d’Hondt-mátrixszal számolva kapták meg a Fideszben, hogy egy mandátum mögött átlagosan 80-90 ezer szavazat lehet majd, amiből a kedvezményes képviselői helyet kell megállapítani.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Lázár megmondta, mihez ragaszkodik a Fidesz

Nincs kőbe vésve a Fidesz választási reformkoncepciója, a kormánypárt néhány alapvető tézistől eltekintve nyitott az ellenzék javaslataira – jelentette ki Lázár János egy keddi bizottsági meghallgatáson, ahol a többi parlamenti párt képviselőinek válaszolt. Pártja többek között kész csökkenteni a bejutási küszöböt, változtatni a kopogtatócédula-gyűjtés jelenlegi rendszerén, igaz, Lázár a legfontosabb kérdésekre nem válaszolt. Így arra sem, miért akarja túlkompenzálni a győztes képviselőket a Fidesz, és miért ragaszkodik a második forduló eltörléséhez.

MTI/hvg.hu Itthon

Áder: "szószólót" kaphatnak a parlamentben a kisebbségek

Magyarország "komoly késésben van" a külföldön élők szavazati jogának szabályozásával más országokhoz képest – mondta Áder János európai parlamenti képviselő egy budapesti konferencián. A fideszes politikus beszélt arról is, hogy pártja javaslata szerint az itthoni kisebbségekre nem vonatkozna az ötszázalékos parlamenti küszöb, de ha mégsem tudnának mandátumot szerezni, lenne egy „szószólójuk” az Országgyűlésben.

M. László Ferenc Itthon

Áder a Fidesz választási rendszeréről: "a furcsa helyzeteket szeretnénk elkerülni"

Nem fogja torzítani a 2014-ben alkalmazandó választási rendszert, hogy nemcsak a vesztes képviselőjelölteket, de a győzteseket is kompenzálni szeretné a Fidesz - állította a hvg.hu-nak Áder János. A reform kidolgozásával megbízott európai parlamenti képviselő számításokkal illusztrálja, hogyan fog működni a kompenzációs rendszer, miként kaphatnak kedvezményes mandátumot a kisebbségek.

hvg.hu Itthon

Itt a Fidesz tervezete: rövid kampány, kevesebb képviselő, külhoni voksolás

Egyfordulós, de a vesztes képviselőket is kompenzáló választási rendszert javasol a parlamentnek a Fidesz – olvasható a hvg.hu birtokába került, Lázár János által jegyzett koncepcióban. A javaslat szerint a határon túli magyar állampolgárok is kapnak választójogot, de kizárólag országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem. A hazai nemzetiségek szintén küldhetnek képviselőket a parlamentbe. A koncepció 90-110 egyéni választókerületet javasol, és nagymértékben nehezíti a jelöltállítást: ezentúl a jelölteknek 750 helyett 1500 kopogtatócédulát kell összegyűjteniük.

Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

A dopping világtörténelme nem az ókori görögökkel kezdődik

A dopping világtörténelme nem az ókori görögökkel kezdődik

TGM: Szempontok a börtönbizniszhez

TGM: Szempontok a börtönbizniszhez

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Szánkóbalesetben halt meg egy 25 éves magyar nő Ausztriában

Szánkóbalesetben halt meg egy 25 éves magyar nő Ausztriában