hvg.hu: A Magyar Tudományos Akadémián a külhoni állampolgárok választójogával foglalkozó pénteki konferencián azt mondta, a Fidesz 200 fős parlamentet szeretne. Az egyéni kerületek végleges kialakítása után, a nemzetiségi mandátumokkal is tartani tudják majd a parlamenti képviselői helyek ilyen nagymértékű csökkentését?

Áder János: Még az sem kizárt, hogy tovább csökken. Volt olyan javaslat, hogy 199 mandátum legyen.

hvg.hu: Miért pont 199?

Á. J.: A szakértői egyeztetéseken hangzott el, hogy a cseh példán okulva – ahol most két egymást követő választáson is patthelyzet alakult ki – ne páros szám legyen. Lehet 199, de lehet, mondjuk, 203. Ezek egyébként apróságok, majd a törvénytervezet finomhangolásánál kell ezeket a részletkérdéseket tisztázni.

Áder János, a Fidesz választási tervezetének kidolgozója

Túry Gergely

hvg.hu: A lapunk birtokába került, a parlament illetékes albizottságához benyújtott fideszes koncepcióból nem derül ki, hogy miként akarják kompenzálni a szavazatokat szerző, de a parlamentbe be nem jutott jelöltek 5 százalékos küszöböt megugró pártjait. Kidolgozták már azt a módszert, amivel ezt kiszámítják?

Á. J.: Mi azt javasoljuk, hogy minden olyan szavazat, ami az egyéni választókerületekben nem eredményezett mandátumot, kerüljön föl a pártok országos listájára. Erre a listára két helyről származhatnak szavazatok: szavazhatnak a listára választópolgárok, illetve ide kerülnek az egyéni kerületekben vesztes szavazatok is. Ugyanakkor az olasz megoldást figyelembe véve azt is javasoljuk, hogy az első helyezett is kapjon töredékszavazatot azok után a szavazatok után, amelyek nem eredményeztek mandátumot. Hogy egy példával illusztráljam: az első helyezett kap, mondjuk, 16 ezer voksot, 8 ezret kap a második. Ebben az esetben a másodiknak van 8 ezer töredékszavazata, ami felkerül a listára. Az első helyezett 8001-gyel nyert, ezzel szerzett mandátumot, így marad még 7999 voks, ami a javaslatunk szerint töredékszavazattá válna.

hvg.hu: Túlkompenzálnák a győzteseket?

Á. J.: Semmiféle túlkompenzáció nincsen, a furcsa helyzeteket szeretnénk így elkerülni. Maradva az előbbi példánál: ha 8000 szavazatot kap az egyik párt listája és ugyanennyit kap a győzni nem tudó egyéni jelöltje is, akkor az adott pártnak a listán megduplázódnak a szavazatai. Ugyanakkor, ha az egyéniben győztes jelölt pártja a képviselőhöz hasonlóan 16 ezer szavazatot kap – viszont az első helyzettet nem kompenzálja a rendszer –, akkor a győztes és a vesztes párt ugyanannyi listás szavazattal rendelkezik majd, pedig az egyik feleannyi szavazatot tudott csak a listán is begyűjteni. Torzító hatású lenne, a német minta felé vinné el a rendszert, amit én a leghatározottabban ellenzek.

hvg.hu: Egy ilyen rendszerben könnyen előfordulhat, hogy a győztes párt arányaiban több képviselői helyet kap a parlamentben, mint amennyit a választási eredményük egyébként indokolna. Nem lesz ettől a túlkompenzációtól aránytalan a szisztéma?

Á. J.: A másik megoldás az lenne, ha a töredékszavazatokat egyáltalán nem számolnánk be. Ebben az esetben a győztes elviszi az egyéni mandátumokat, és listáról még több mandátumot szerez a vesztesek rovására. Ha viszont kompenzálunk, de csak a veszteseket, akkor a győztes pártlistáról kevesebb helyet tudna szerezni, mint amennyi rá, illetve a jelöltjére leadott valós szavazatmennyiség.

"A furcsa helyzeteket szeretnénk így elkerülni."

Túry Gergely

hvg.hu: Ha jól értem, így a győztes és a vesztes kompenzációja kioltja egymást. Minek akkor kompenzáció, miért nem maradtak az eredeti, júliusi felvetésüknél, hogy ez nem kell?

Á. J.: Ha nem ilyen mértékű a különbség, az első és a második helyezett között, mint az előbbi példában, akkor a mi javaslatunk több mandátumhoz juttatja a listáról az egyéniben vesztes pártokat. Az előző példánál maradva az első 8003 szavazattal nyer, a második pedig 8000 szavazatot kap, akkor az elsőnek csupán két töredékszavazata van, míg a második helyezettnek 8000.

hvg.hu: Az említett koncepcióban az szerepel, hogy 90 és 110 között mozoghat az egyéni választókerületek száma. Miért nem javasolnak egy fix számot?

Á. J.: Határozott, egzakt szám lesz, és mihelyt meg tudom mondani, közölni fogom.

hvg.hu: A Fidesz elnökségéből származó információnk szerint 108-at jelölt meg a párt vezetősége. Ennyi lesz?

Á. J.: Lehet találgatni, de még nem találták el. (Nevet.) Találgassanak még!

hvg.hu: A legtöbb vitát a nyáron az okozta, hogy ön július elején jelezte, a Fidesz meg akarja szüntetni a második fordulót. Milyen megfontolásból akarnak egyfordulós rendszert?

Á. J.: Olcsóbb, rövidebb lesz kampány és politikai értelemben hamarabb kerül tiszta víz a pohárba. Azaz, ha van koalíciókötési szándék, annak ki kell derülnie a választások előtt, nem kell várni erre a második fordulóig.

"Találgassanak még!"

Túry Gergely

hvg.hu: Ez miért jó?

Á. J.: Hogy ne legyen még egy olyan meglepetés, ami 1994-ben érte a választókat. Akkor Magyar Bálint volt az SZDSZ kampányfőnöke, aki a választások előtt bejelentette, ha az MSZP egyedül abszolút többséget szerez, és Horn Gyula lesz a miniszterelnök, akkor a pártja nem lép koalícióra a szocialistákkal. Aztán az MSZP 209 mandátummal megnyerte a választásokat, és Horn lett a kormányfő. Magyar Bálintból pedig egy évvel később oktatási miniszter lett. Ezeket a helyzeteket el kell kerülni.

hvg.hu: Ez történt 1998-ban is, amikor a Fidesz szintén cáfolta, hogy kormányra lépne Torgyán Józseffel.

Á. J.: Az egy teljesen más helyzet volt.

hvg.hu: Meglepődtünk volna, ha nem ezt mondja.

Á. J.: Mi a választások előtt azt mondtuk, hogy szeretnénk ezt a helyzetet elkerülni. A választók nekünk nem adtak olyan felhatalmazást 1998-ban, mint 1994-ben a szocialistáknak. Mi nem tudtunk egyedül kormány alakítani, az MSZP tudott volna. Az SZDSZ elkerülhette volna az MSZP-vel való közösködést, hiszen semmilyen kényszer nem indokolta az 1994-es koalíciókötést.

hvg.hu: A Magyarországon élőkkel szemben a határon túli magyarok miért csak egy szavazatot kapnak? Miért csak pártlistákra szavazhatnak?

Á. J.: Megnéztük más országok példáit, azokat, ahol speciális egyéni körzeteket hoztak létre a külhoni választóknak. Ezt egyébként általában olyan országok szokták létrehozni, ahol csak egyéni kerületek vannak, pártlisták nincsenek, nem vegyes a választási rendszer. Másrészt meglehetősen túlbonyolítaná a rendszert, ha külön kerületeket hoznánk létre a határon túli állampolgároknak. Harmadrészt, egy aránytalansági elemet ez is belevinne a rendszerbe, hiszen az esetleges külhoni választókerületben megszerezhető mandátumhoz sokkal több szavazatra lenne szükség, mint egy anyaországi kerületben. Ezt bizonyítja a francia, a portugál és a román példa is. Nálunk ez egy új jogintézmény lesz, próbálunk egy viszonylag egyszerű, átlátható, kevésbé támadható és biztonságosan működtethető rendszer kialakítani.

hvg.hu: Nem sérti a jogegyenlőség elvét, hogy a magyar állampolgárok jelentős részének csak egy szavazata lesz?

Á. J.: Úgy gondolom, hogy nem. Ugyanolyan problémát vet fel, mint amiről az előbb beszéltem. Adott esetben nem azonos szavazatszámmal osztják ki a mandátumszámot az egyéni kerületekben sem. Európában vannak ilyen megoldások, mint amit javasolunk. Nem tudom, hogy ezt fogja-e vizsgálni az Alkotmánybíróság, de mi úgy gondoljuk, ha ez megtörténik, akkor kiállja az alkotmányosság próbáját.

"Akkor kevesebb listás hely marad a pártoknak."

Túry Gergely

hvg.hu: Azért kérdeztem az elején, hogy tudják-e tartani a célként kitűzött 200-as parlamenti létszámot, mert erre még rájönnek a nemzetiségek képviselői is.

Á. J.: A javaslatunk szerint ezen belül lesznek, ez most a többségi álláspont a Fideszben. Persze a parlamenti vita során mehetünk 200 felé is. Mindkét verzió jól alátámasztható érvekkel. Nyilván, ha a 200-on belül lesznek a kisebbségi mandátumok, akkor kevesebb listás hely marad a pártoknak.

hvg.hu: Milyen számítási metódus szerint osztják majd ki a kisebbségeknek a kedvezményes mandátumot?

Á. J.: Ehhez először is tudni kell, hogy milyen kedvezményeket kapnak az indulásnál. A Fidesz koncepciója szerint nem kell egyéni jelöltet állítaniuk, azaz nem kell ajánlószelvényeket gyűjteniük, elég 1500 ajánlás a nemzetiségi lista állításához. Nem kell megfelelniük a pártokra vonatkozó azon elvárásnak, mely szerint az országos lista állításához 27 egyéni jelöltet kell állítaniuk. Nem kell megugraniuk az 5 százalékos küszöböt. Viszont aki a nemzeti-etnikai identitása alapján szavazni kíván és fontosnak tartja, hogy legyen kisebbségi képviselő a parlamentben, annak a választásokat jóval megelőzően jeleznie kell, hogy ő nem pártokra, hanem nemzetiségi listára kíván szavazni. Tehát egy ilyen típusú regisztrációra szükség lesz. Végül a pártok által országos listán szerezhető mandátumok felével vagy egyharmadával megegyező szavazatszámmal szerezhetnek mandátumot. Ha még így sem szereznek mandátumot, akkor kisebbségi szószólójuk lehet a parlamentben. Az ő jogállását viszont már nem a választójogi, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvény fogja szabályozni. Várhatóan a szavazati jogon túl minden más képviselői jogosítvánnyal rendelkezni fog.

hvg.hu: A pártok képviselői között most is vannak olyanok, akik valamelyik nemzeti-etnikai kisebbséghez tartoznak. Miért ragaszkodik a Fidesz a kedvezményes mandátumhoz?

Á. J.: Ebben a kérdésben konszenzus van a pártok között, hiszen az előző országgyűlés 2009-ben, míg az új országgyűlés közvetlenül a választásokat követően országgyűlési határozatot hozott arról, hogy a kisebbségek parlamenti képviseleti lehetőségét biztosítani kell. Ebben a kérdésben tehát a politikai élet valamennyi szereplője egyetért, és éppen ezért igyekeztünk egy korrekt alkotmányos megoldást javasolni.