„Nem emlékszem olyan estre ebben a ciklusban, amikor egy napirenden kívüli témáról lett volna ilyen heves vita. Eddig is voltak vitáink, de mindig egy beterjesztés előtt álló törvényről, és ezeket rendszerint a frakcióvezető hozta elénk” – jellemezte a hétfői konfliktust a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kormánypárti forrás.

Több forrásból is megerősített információink szerint a fideszes és kereszténydemokrata politikusok a délelőtti frakcióülésen – melynek hivatalos témája a víziközművek és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény volt – ismét felhozták a február 20-án leszavazott, LMP által beterjesztett törvénytervezetet. A javaslatot még december elején nyújtotta be az ellenzéki párt azóta lemondott frakcióvezetője. Az LMP a törvénnyel teljes egészében megismerhetővé akarta tenni az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat

Schiffer András tervezetét még vitára sem bocsátotta az Országgyűlés, a kormánypárti képviselők többsége még a tárgysorozatba vételt sem támogatta. A kormánypártok akkor sem voltak egységesek, mert tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott. A miniszterelnök-pártelnök nemmel voksolt, Lázár János jelen volt, de nem nyomott gombot. Schiffer múlt héten levélben fordult Orbán Viktorhoz, melyben azt tudakolta, milyen indokok miatt mondott nemet a pártja az ügynöktörvényre.

Berágtak Lázár nyilatkozatára

A hvg.hu-nak több fideszes parlamenti képviselő is azt mondta, a frakcióban Lázár János egy korábbi nyilatkozata verte ki a biztosítékot. A kormánypárt frakcióvezetője egy héttel a törvényjavaslat leszavazása után egy sajtótájékoztatón azzal indokolta a javaslat parlamenti bukását, hogy ő támogatta volna az ügynökügy rendezését, de az álláspontjával kisebbségben van a saját képviselőcsoportjában. Forrásaink szerint a nyilatkozatra többen felkapták a fejüket, ugyanis a kérdésről nem volt szavazás a frakcióban, a képviselőcsoportot nem szondázták meg előtte.

Lázár János - jelen volt, de nem szavazott

Túry Gergely

„Legfeljebb ez lehetett a benyomása Jánosnak, hogy ellenezzük, de fogalmam sincs honnan alakult ki benne ez a benyomás, mert eddig nem volt érdemi vita az ügyben” – mondta egy neve elhallgatását kérő KDNP-s politikus, aki azt állította, korábban Lázár leszögezte, hogy nemmel fognak szavazni, így sokan a frakciófegyelemhez igazodva, a meggyőződésükkel szembemenve voksoltak. Ezért bosszantotta fel őket, hogy a frakcióvezető végül az állítólagos „többségi véleményre” hivatkozva indokolta a javaslat elutasítását.

A hvg.hu úgy tudja, a vitát egy vidéki képviselő robbantotta ki, aki azt mondta, már a megyei lap is kérdésekkel bombázza, amiért nemmel szavazott, szeretné tudni, hogy lesz-e folytatása az ügynek. Lázár múlt hét hétfőn azt nyilatkozta a sajtótájékoztatóján, hogy a Fidesz meg fogja alkotni a saját ügynöktörvényét, mert az LMP javaslatát szakmailag rossznak tartják. A frakcióvezető szerint ötpárti egyeztetést kezdeményeztek az ügyben, de erre az LMP mondott nemet a február 20-i szavazás után.

Az egyházaknak is szembe kell nézniük múltjukkal

Információink szerint az LMP-s törvénytervezet elutasítását a hétfői frakcióülésen a leghevesebben a frakciófegyelemmel szembe menő és igennel voksoló L. Simon László bírálta. Úgy tudjuk, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a vita kirobbanásakor nem volt jelen, csak azt követően csatlakozott, hogy értesítették, az „egyebek” napirendi pont címszó alatt előkerült a téma.

L. Simon László (balra) - beszólt a pártjának

MTI / Koszticsák Szilárd

L. Simon forrásaink szerint a párt vezetésének szemére vetette, hogy 21 évvel a rendszerváltás után sem hajlandó szembenézni a múlttal. Úgy tudjuk, kijelentette, ezt akkor is meg kell tenni, ha a kormánypártok soraiban vagy a történelmi egyházak vezetői között jelenleg is akadnak volt ügynökök, besúgók, tartótisztek.

A frakcióülést vezető Lázár a vitában többször is hangsúlyozta, hogy az általa vezetett Hódmezővásárhely élén jár a múltfeltárásban, nyilvánosságra hozta több száz szt. tiszt nevét, köztük olyanokét is, akik a rendszerváltás után a jobboldali pártokban tevékenykedtek. Forrásaink szerint Lázár felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen törvény megszavazása előtt számos kérdést meg kell válaszolni. Szerinte a 7-8 ezer hálózati személy egy jelentős részét megzsarolták, kényszerítették, és őket nem lenne helyes összemosni azokkal, akik pénzért vagy lelkesedésből jelentettek. Ahogy a múlt hétfői sajtótájékoztatón, úgy forrásaink szerint hétfőn is felemlegette, hogy a katonai dossziék automatikus nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene.

Továbbá jelezte, hogy a kormány korábban tervbe vette, hogy engedélyezi az érintetteknek – azaz, akikről jelentettek –, vigyék haza a róluk szóló aktákat, tehát szabadon eldönthessék, hogy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat. Szerinte egy ilyen döntés a kutathatóságot sértené, és a történelemtudomány dolgát nehezítené. (A kormány végül visszavonta az erre vonatkozó döntését.)

Információink szerint a vita végig rendkívül ingerült és feszült volt, többen jelezték, hogy az ügynökakták ilyetén kezelése szembemegy a párt nyilvánosan is képviselt antikommunista nézeteivel, csak a Jobbik malmára hajtja a vizet. Végül a képviselők abban egyeztek meg, hogy a március 19-i frakcióülésen ismét napirendre veszik a kérdést. Úgy tudjuk, a Fidesz képviselőcsoportjában szeretnék, ha két hét múlva az ülésen Orbán Viktor is megjelenne és részt venne a vitában. Az egyik forrás szerint még az sem kizárt, hogy elhalasztják az ülést, ha a miniszterelnök egyéb elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni (Orbán a hétfői tanácskozáson nem volt jelen.) A kormányfő egy parlamenti kérdésre adott válaszban azt mondta, jelenleg is folyik annak átgondolása, hogy hogyan, milyen formában lehetne nyilvánossá tenni az ügynökaktákat.