Napok óta foglalkoztatja a rendőröket és az éjszakai élet szereplőit, hogy miért most fogták el az éjszakai életben az egyik legnagyobb üzletembernek tartott V. Lászlót, bizalmi emberét és az általuk állítólag megvesztegetett két rendőrt, Kalmár Tamást, a BRFK immár volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét és Hopka Lajost, az NNI egyik osztályvezetőjét. Az ügynek összesen hat gyanúsítottja van, kedden ugyanis újabb két rendőrt vettek őrizetbe.

A hvg.hu-nak nyilatkozó, az ügy kényessége miatt nevük elhallgatását kérő forrásaink ugyanis abban egyetértettek, nem véletlen, hogy a rendőrök éppen most léptek fel V. Lászlóval szemben, akinek tevékenysége 12-14 éve már ismert a rendőrök előtt. A Papa néven ismert Sándor István, volt rendőr 2000-ben az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt a belvárosban terjeszkedő V. László szerepéről, kapcsolatairól, illetve ezeknek az illetőknek a beépülésükről önkormányzatokba azt mondta, hogy „a mai magyar közigazgatásban bárki bármikor, bárhol megvehető, és ha pénze van az embernek, bármi elérhető. Bármi.”

A bizottság vezetője akkor érdeklődött a Belváros Közbiztonságáért Közalapítványról, ezzel összefüggésben Sándor István a meghallgatáson beszélt arról is, hogy az önkormányzatoknál és a rendőrségnél meglévő közalapítványokat „mind az alvilág pénzelte”. A Belváros Közbiztonságáért Közalapítványt pedig húsz night club "finanszírozta". Az egykori rendőr szerint ezek a szórakozóhelyek a Conti Car kezében vannak, nekik pedig „V. egy katonájuk”.

Amikor a bizottság elnöke a rendőri kapcsolatokról érdeklődött, Sándor István csak annyit mondott, hogy arról „jobb nem beszélni. Inkább”. Az elnök megjegyzésére, miszerint „a bizottsági anyagok között van egy olyan kazetta is, ahol az V. kerületi őrsparancsnok veszekszik az egyik night club vezetőjével, és a védelmi pénzek megvitatása folyik egészséges magyar kifejezések közepette..., Sándor István megjegyezte: ugyanez elmondható a belvárosi őrsről és a többiről is”.

Megúszott korábbi vizsgálatok?

V. László egy tavalyi rádióinterjúban arról beszélt, negyven fővárosi szórakozóhelyet üzemeltet, s mindezt a sikert tudás, fegyelem és szorgalom révén érte el. Mindeközben, a Népszabadságban közöltek szerint kábítószerrel való visszaélés, drogkereskedelem és lányfuttatás miatt többször is eljárás alá vonták. Azt azonban, hogy ezeket a vizsgálódásokat komolyabb felelősségre vonás kövesse, az "éjszaka császára" eddig megúszta. Így azt is – közölték a hvg.hu forrásai –, amikor a Citadellán található szórakozóhely megszerzésére tett kísérlete miatt vele és társaival szemben 2006-ban büntetőeljárás indult.

A Fővárosi Főügyészség a hvg.hu megkeresésére közölte, hogy V. László és társai ellen önbíráskodás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyt büntetőeljárás. „A nyomozást az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2007. március 30-án részben bizonyítottság hiányában, részben pedig bűncselekmény hiányában megszüntette.”

Stiller Ákos

V. László, akit az egyik beosztottja szerint csak Apunak hívtak a közvetlen környezetébe tartozók, sokáig kerülte a nyilvánosságot, ezzel utasította el korábban a hvg.hu interjúfelkérését is. Ehhez képest a tavaly év elején történt West-Balkán tragédiát követően nemcsak nyilatkozatra bírta a Kossuth Rádió, hanem képviselője lett a Biztonságos Szórakozásért Egyesületnek, valamint 2010-ben főszervezője az S.O.S. Magyarország Segélyfesztivál elnevezésű jótékonysági rendezvénynek, amelyet az árvízkárosultak számára szerveztek. A fesztivál színhelye az óbudai Hajógyári sziget volt, ahol V. László érdekeltségeinek egy része található.

A kerületekben semmit sem tettek?

A III. kerület miatt látott összefüggést a május 8-án felmentett vezetők ügyével kapcsolatban egyik rendőri forrásunk, mondván, hogy a kerület kapitánya volt korábban Markó Attila, a budapesti főkapitány leváltott rendészeti helyettese. Mindezzel kapcsolatban egy volt rendőr azt hozta fel a hvg.hu-nak, hogy azokban a kerületekben, ahol V. László érdekeltségei voltak, leginkább az V. és a III. kerületben is tisztában kellett lenniük a rendőröknek azzal, hogy mi folyik náluk. A belvárosi kapitányságot a Budapesti Rendőr-főkapitányság élére történő kinevezéséig, 2007-2010 között Tóth Tamás vezette.

Persze nemcsak ők, hanem az ő elődeik előtt is ismert volt személye, de az egyik, az éjszakai életet jól ismerő forrásunk szerint az üzletember az előző kormány idején nőtte ki magát, és ismert volt, hogy a rendőrökkel jó kapcsolatot ápol. Így a hvg.hu forrásai közül többen felemlegették azt, hogy az egyik kedvelt szórakozóhelyen, a Dokkban állítólag előfordult, hogy kormányőrök adták a portaszolgálatot.

S hogy hosszú évek háborítatlansága után most mi vezethetett az éjszaka császárának rács mögé kerüléséhez? A hvg.hu által megkérdezettek többsége a területek újraosztására irányuló törekvést lát benne. Akadtak olyanok, akik úgy vélekedtek, az ügy nem más, mint az egész eljárást megindító Nemzeti Védelmi Szolgálat létének alátámasztása, tevékenységük igazolása, mert más nagy üggyel a szervezet nemigen állt elő. Egyetértés volt abban, hogy V. László annak köszönheti sérthetetlensége megszűnését, hogy valakivel szembement, akivel nem kellett volna.