Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A NAV elektronikus árverési felületén július 27-én közzétett árveréssel kapcsolatban az eljárás során értékesítést kizáró ok merült fel - írta az adóhatóság. Ennek következtében a 161 darab gépjárműből álló pécsi buszpark tárgyában kitűzött árverést az adóhivatal törölte. A fentiekre tekintettel a buszpark augusztus 11-re kitűzött megtekintése is elmarad - tették hozzá.
Fülöp Eszter, a NAV Dél-dunántúli Regionális Főigazgatóságának sajtóreferense az MTI kérdésére közölte: adótitokra való tekintettel az értékesítést kizáró okról nem áll módjában bővebb tájékoztatást adni. Arra a kérdésre, hogy új árverés kiírására lehet-e számítani, s ha igen, arra mikor kerülhet sor, azt válaszolta: amint megszűnik az értékesítést kizáró ok, sor kerülhet újabb kiírásra.
A NAV július 27-én hirdette meg eladásra a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK Zrt.) 161 helyi járatú buszát. Azokat a járműveket, amelyeket bérleti díj ellenében jelenleg is használ a pécsi helyi közösségi közlekedési feladatokat a PK Zrt.-től áprilistól átvevő Tüke Busz Zrt.
Az árverezési folyamat elindítását a PK Zrt. adótartozásának behajtása miatt indította volna el a NAV. A PK Zrt. az önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Pécs Holdingnak és egy külső cégnek, a Mecsekbusz Kft.-nek a tulajdona. A pécsi közgyűlés februárban döntött az új cég létrehozásáról. A változtatásra azért volt szükség, mert fennállt a veszélye, hogy az előző, szocialista városvezetés alatt részben privatizált PK Zrt. nem képes biztosítani a szolgáltatást a jövőben, ugyanis a társaságnak akkor 774 millió forintos adófizetési kötelezettsége állt fenn, a buszokat pedig a NAV végrehajtási joga terhelte.
Nagy Csaba (Fidesz), Pécs alpolgármestere az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében azt írta: azt akarják, hogy továbbra is legyen közösségi közlekedés Pécsen. Azért, hogy a buszok ne kerülhessenek mások kezébe, egymilliárd forintos biztonsági keretet hoztak létre, és az önkormányzat a NAV árverésén visszavásárolná a buszokat.
A pécsi önkormányzat közgyűlése júliusi ülésén járult hozzá, hogy a Tüke Busz Zrt. 947 millió forint hitelt vegyen fel a Magyar Fejlesztési Bank közösségi közlekedésfejlesztés-finanszírozási programjának keretében.
A mostani ügy közvetlen előzménye a 2009-ben kirobbant pécsi buszeladási botrány. Még márciusban első fokú, nem jogerős ítéletében hét év szabadságvesztésre ítélte a PK Zrt. vezérigazgatóját a pécsi helyi járatú autóbuszok eladása ügyében a Pécsi Törvényszék.
A vádirat szerint Keczer László 2009 januárjában adásvételi szerződést kötött arról, hogy a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. többségi tulajdonában és a Mecsekbusz Kft. kisebbségi tulajdonában lévő PK eladja több mint másfél száz buszból álló járműparkját a PK és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek. A 2,6 milliárd forintról szóló szerződéshez kapcsolódóan egy üzemben tartási megállapodás is született a járművek bérléséről. Az ítélet indokolása szerint a buszok eladásával és visszabérlésével a PK Zrt.-t és közvetetten Pécs városát jelentős vagyoni hátrány érte; Keczer László 2,47 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a buszok eladásával és visszabérlésével 2009 januárja és 2011 márciusa között.
Februárban a buszok kiszervezésével kapcsolatos szerződést jó erkölcsbe ütközőnek, ezért semmisnek nyilvánította jogerős ítéletében a Zalaegerszegi Törvényszék. A bíróság kimondta: a semmisség értelmében a PK Busrent nem szerezte meg a buszok tulajdonjogát, így az eredeti állapot helyreállítása érdekében 15 napon belül köteles a járműveket a PK Zrt.-nek átadni.
