A külügyi tárca vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában hétfő este azt mondta: értékelése szerint több nagykövetség rendkívüli teljesítményt nyújtott a Magyarországgal szembeni politikai támadások kezelésében, az uniós elnökséghez kapcsolódó feladatok ellátásában, a szomszédos országokban és különböző válsághelyzetekben - így Líbiában és Szíriában - is.

Ahhoz, hogy a diplomaták időben tudjanak reagálni a magyar törvényalkotást érő bírálatokra, az szükséges, hogy már az előkészületek alatt megismerjék a jogszabályokat. Ez azonban az elmúlt két évben többször akadályokba ütközött, mert csak kevéssel az elfogadásuk előtt alakultak ki a végleges törvényszövegek - fejtette ki.

Martonyi János ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont bemutatásakor meg kell világítaniuk a 2010-ben kezdődött politikai és gazdasági változások szükségességét és mélységét. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta: a hitelesség megőrzése érdekében kerülni kell a propagandisztikus, leegyszerűsített magyarázatokat, mert ezeket a világ nehezen fogadja el. Arra is kitért, fontos, hogy a diplomácia tisztázza a magyar törvényekkel összefüggő félreértéseket, torzításokat, ha viszont a törvényalkotás tempója miatt hiba történt valamelyik jogszabály elfogadásakor, azt el kell ismerni és ki kell javítani. A külügyminiszter szerint a magyar diplomácia sikerét jelzi, hogy a Magyarországgal szembeni támadások nyugvópontra jutottak.

Arra a kérdésre, hogy számít-e további vitákra nemzetközi vagy európai uniós intézményekkel, nemmel válaszolt, de megjegyezte: a választási részvétel regisztrációhoz kötése kérdéseket vethet fel. Hangsúlyozta: egyetért Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel abban, ha az Ab előzetesen véleményt nyilvánítana a választási eljárási szabályok átalakításáról, az csökkentené a viták kialakulásának kockázatát.

Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bíróságon folyik az eljárás a 62 éven felüli bírák nyugdíjazásáról. Tájékoztatása szerint október végén, november elején születhet ítélet, amit Magyarország végre fog hajtani. Folyamatban vannak más kötelezettségszegési eljárások is, ezek azonban nem politikai természetűek - mondta.

A külügyi tárca vezetője arról is szólt, hogy a diplomáciának nem célja a magyar gazdaságpolitikai intézkedések terjesztése, a lényeg az, hogy jól működjenek, és akkor azokat más országok is alkalmazni fogják. Szerinte például a bankadó és az energiaszektort terhelő különadó esetében ez történt. Martonyi János a rezsiszolgáltatások nonprofittá alakításáról azt mondta: ilyen lényeges gazdaságpolitikai célok esetében meg kell vizsgálni, hogyan egyeztethetők a nemzetközi és európai jogi követelményekkel, most ezen dolgoznak.

Az E.ON magyarországi cégének tervezett megvásárlásáról közölte, ez színtiszta gazdasági, tőkepiaci ügy, nem diplomáciai feladat. "De attól ne riadjon vissza senki, hogy adott esetben az állam vagy a tulajdonában álló társaságok is vásárolnak vagy eladnak vállalati részesedéseket, ez természetes jelenség" - fogalmazott.

A Romániához fűződő viszonyról úgy foglalt állást: az elmúlt két évben az jobb volt, mint korábban bármikor, az utóbbi hónapokban azonban kedvezőtlen változások történtek. Példaként hozta fel a kisebbségi törvényekről szóló módosítást és az úgynevezett Mikó-ügyet. "Most a román félnek kell eldöntenie, hogy ezeknek a kérdéseknek az orvoslásával visszatérünk-e a magyar-román együttműködés elmúlt két évihez hasonló állapotához, fenntartjuk a közép-európai, szomszédsági szolidaritást, ami jól működött, vagy pedig egy új szakasz kezdődik" - jelentette ki, megjegyezve, az őszi román választási kampány nem ígérkezik könnyű időszaknak.

Kérdésre válaszolva Martonyi János példátlannak minősítette, hogy a szlovák hatóságok hat év elteltével elmeorvosi vizsgálatnak akarják alávetni Malina Hedviget. Ugyanakkor azt mondta: a magyar-szlovák kapcsolatok meglehetősen jók, és ezen a szlovákiai kormányváltás sem változtatott lényegesen, noha a korábbi viták - a nyelvtörvényről és az állampolgárságról - fennmaradtak.