Törvénytervezetet készített a temetkezések körül tapasztalható anomáliák kiküszöbölésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. E szerint a jövőben is haza lehetne ugyan vinni a hamvakat tartalmazó urnákat, de dokumentálni kellene, hová kerülnek. A temetkezési vállalkozásokat kitiltanák a kórházak 500 méteres körzetéből, és megpróbálják azt is elérni, hogy ne szállítsák fölöslegesen messzire az elhunytakat.
„Mivel egyre gyakoribb, hogy a hozzátartozók anyagi megfontolásból viszik haza az elhunyt hamvait, a szabályozás a jelenlegi gyakorlathoz képest némileg szigorodik” – indokolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán nyilvánosságra hozott törvénymódosító tervezete, miért kell hozzányúlni a temetkezést szabályozó törvényekhez.
A tervezet szerzői valószínűleg még az előtt a múlt heti eset előtt elkezdtek gondolkodni a szigorításon, amikor balatoni fürdőzők egy emberi hamvakat tartalmazó urnára bukkantak volna siófoki strand vízében, ám ez az eset is jelzi, hogy rendezni kell a hamvak elhelyezését. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. korábbi közlése szerint csak a fővárosban évente 1200-an viszik haza temetés helyett elhunyt rokonaik hamvait.
A KIM tervezete szerint a jövőben az urnát csak akkor lehetne hazavinni, ha az elhunyt ezt a végrendeletében kifejezetten kérte, vagy a temetésre kötelezett hozzátartozók közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a döntéssel egyetértenek. A nyilatkozatban a kormány tervei szerint meg kellene jelölni, hogy hol helyezik el az urnát, illetve szétszórják-e a hamvakat. A nyilatkozatokat a krematóriumoknak kellene megőrizni, így elvileg minden urnáról tudni lehetne, hogy hol kinél van.
A módosítás lehetőséget biztosítana arra is, hogy az elhunytakat a hamvasztóban, vagy pedig a haldoklóknak fenntartott hospice intézményben ravatalozzák fel. Az indoklás szerint Európában elterjedt gyakorlat, hogy a hozzátartozók közvetlenül a hamvasztás előtt búcsúztatják az elhunytat, így ennek feltételeit itthon is célszerű biztosítani. Az alapvető jogok biztosának észrevételei alapján a tervezet lehetőséget biztosítana arra is, hogy a hozzátartozók a terhesség 24. hete előtt meghalt magzatokat is eltemettethessék.
A törvényjavaslat változtatna a temetkezési vállalkozások szabályozásán is. Többek közt megállítaná azt a ma elterjedt gyakorlatot, hogy az úgynevezett temetésfelvételi irodák közvetlenül a kórházak mellett működnek: a jövőben csak 500 méternél távolabb lehetne ilyen tevékenységet végezni. Az előterjesztés „a szakmai színvonal emelése érdekében” előírná azt is, hogy a temetkezési vállalkozásoknak legalább négy fizikai dolgozót kell alkalmazniuk, valószínűleg azért, hogy a koporsók mozgatása méltó módon legyen megoldva.
Az új szabályozás szerint kötelezővé válna, hogy a temetkezési vállalkozások minden krematórium díjszabásáról tájékoztassák a hozzátartozókat, nem csak annak ajánlatáról, amellyel szerződésben állnak. Hasonlóképpen a krematóriumoknak kötelező lenne minden temetkezési vállalkozás számára azonos díjakat felszámítani. Az indoklás szerint a módosítás kegyeleti szempontból is szükséges, mert megszüntetheti azt a gyakorlatot, hogy az elhunytat hamvasztás céljából indokolatlanul messzire szállítsák.
Tartalom nélküli one man show – ezt látja Horváth András egykori adóellenőr, aki elmondása szerint egy esetleges új kormányban csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalna munkát. A Fülke Extra podcastjában a több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerté vált NAV-ost Gergely Zsófia kérdezte.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Olyat kell mondani, amitől az emberek tényleg frászt kapnak!
A polgármester szerint ezentúl Szegeden keresnek a legtöbbet az önkormányzati képviselők az országban.
