Csullag Józsefné a hétfői, nem jogerős részítéletekről elmondta: a bíróság megállapította, hogy jogellenes a köztársasági elnöknek a felpereseket bírói tisztségükből felmentő határozata. A két bíró szolgálati jogviszonya 2012. június 30-ával szűnt meg.

A munkaügyi bíróság az Alkotmánybíróság (Ab) július 16-i határozatára hivatkozott - tette hozzá. Az Ab ebben alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák nyugdíjazásának szabályozását, amely szerint január 1-jével a bírót a "rá irányadó öregségi  nyugdíjkorhatár" elérésekor kötelezően fel kell menteni.

A ítélet azt is kimondta, hogy a szolgálati jogviszony helyreállítása nem jelenti a vezetői tisztségbe való visszahelyezést - jegyezte meg a törvényszék szóvivője. A két felperes egyike a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bírája volt.

A szóvivő arról is beszámolt, hogy a felperesek az elmaradt illetményük megfizetése és nem vagyoni kártérítés iránt is benyújtottak keresetet; a munkaügyi bíróság e tekintetben megszüntette a pert. Az indoklás szerint a bíráknak először a munkáltatónál, a Zalaegerszegi Törvényszéknél kell a kárigényt érvényesíteni.

Korábban a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság három, 62. életévét betöltött kaposvári bírót helyezett vissza tisztségébe, jogellenesnek ítélve a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát. Két bíró esetében az Országos Bírósági Hivatal fellebbezést nyújtott be a zalaegerszegi bíróságnál.